A szolgálatkészség kedvessé tesz minket!

„Tudom a te dolgaidat, szeretetedet, szolgálatodat, hitedet, tűrésedet…” (Jel. 2:19)


 
„Nem a szolgálatban eltöltött idő, hanem a szolgálatkészség és a megbízhatóság teszi kedvessé munkánkat Isten előtt… A legapróbb feladat is, ha őszinte szívvel és önzetlenül végezzük, kedvesebb Isten előtt, mint akár a legnagyobb munka, amit megront a haszonlesés és a becsvágy. Isten azt nézi, hogy mennyi van bennünk Krisztus lelkületéből, van-e krisztusi vonás a cselekedeteinkben. Isten többre értékeli a szeretetet és a hűséget, amellyel a munkánkat végezzük, mint a teljesítmény nagyságát…

A hűséges munkások nem tartják terhesnek munkájukat, bármilyen fárasztó is. Készek áldozatot hozni és áldozatként elégni. Vidám szívvel teszik mindezt… Az szerez örömet nekik is, ami Krisztusnak örömet szerzett: »Az az én eledelem, hogy annak akaratát cselekedjem, aki elküldött engem, hogy az ő dolgát elvégezzem« (Jn. 4:34). Az a gondolat, hogy a dicsőség Urának munkatársaiként dolgoznak, megédesíti minden fáradozásukat, megacélozza akaratukat, bátorságot önt a lelkükbe bármi történjék is… Sokan, akik elsőknek látszanak, az utolsók lesznek, mert nincs meg bennük ez a lelkület. Azok pedig, akiket ez a lelkület ural, jóllehet az utolsók közé számítanak, mégis az elsők lesznek…” (Krisztus példázatai, Jutalom c. fejezetből)

Ellen White
Ellen White
Az Istennel való közösség elősegíti a jó gondolatokat, a nemes törekvéseket, az igazság tiszta megértését és magasztos tervek készítését. Azokat akik ilyen formán lelküket Istenhez kötik, Ő elismeri fiainak és lányainak. Ök, folytonosan, feljebb és feljebb emelkednek, Istent és az örökkévaló dolgodat világosabban látják, addig, amíg Isten őket is a világosság és a bölcsesség csatornájává tudja váltóztatni a világ számára.

Primește în fiecare zi pe Telegram devoționalul preferat. Citește mai multe aici.

Ascultă podcastul Devoționale Audio

Publicate astăzi

Versetul zilei

Urmărește Devoționalul Video

Articolul precedentMultitasking cu Dumnezeu
Articolul următorA douăzeci și cincea zi