A rossz szokások legyőzése

„A kézrátevést el ne hirtelenkedd, se ne légy részes a más bűneiben; tenmagadat tisztán tartsd.” (1Tim 5,22)

„A nevelés fontos része, hogy megismerjük, mi teszi lehetővé az elme, a lélek és a test tisztaságát.  Amikor a jellem nélkülözi a tisztaságot, amikor a bűn a jellem részévé lett, varázslatos hatalma van, mint a részegítő italnak. Az önuralom és a józan értelem erejét letörik az olyan szokások, amelyek beszennyezik az emberi lényt; és ha ezek a bűnös szokások folytatódnak, az értelem legyengül, megbetegszik és elveszíti egyensúlyát. Az ilyen ember átok önmaga számára, és mindazoknak is, akik kapcsolatban állnak vele…

A rossz szokások sokkal könnyebben alakulnak ki, mint a jók, és a rossz szokás feladása több nehézséggel jár. A szív természetes romlottsága szolgál magyarázatul erre a jól ismert tényre – sokkal kevesebb munkát igényel demoralizálni az ifjúságot, lerombolni az erkölcsre és a vallásos jellemre vonatkozó elgondolásokat, mint jellemükbe ültetni a kitartást, az igazságosság és igazság tiszta, romlatlan szokásait. A megzabolázatlan vágyak kielégítése, az élvezetek hajszolása, az ellenségeskedés, büszkeség, önérzet, irigység, féltékenység mind spontán módon növekszik majd a jó példa és tanítás nélkül.

Jelenlegi elbukott állapotunkban könnyen átadjuk az értelmet, a gondolkodást és a jellemet természetes hajlamaiknak. Ha egy mezőt magára hagyunk, látni fogjuk, hogyan lepi el a gaz, de ha drága gabonát vagy szépséges virágokat vetünk bele, ezekről gondoskodni kell, és szakadatlanul fáradoznunk kell értük.

Nagy szükség van arra, hogy állandóan ellenálljunk a gonosznak. Az egész menny érdeklődéssel tekint azokra a férfi akra és nőkre, akiket Isten oly nagyra becsül, hogy odaadta értük szeretett Fiát, hogy meghaljon és megváltsa őket. Egyetlen más teremtmény sem képes olyan fejlődésre, finomodásra, átalakulásra, mint az ember, akit Isten teremtett. Amikor az embert eltompítják lezüllesztő szenvedélyei, és elmerül a gonoszságban, fel sem foghatja, milyen lehet, mivé válhat. Krisztus kegyelme által képesek vagyunk az állandó értelmi fejlődésre. Az igazság világossága hadd ragyogjon be értelmünkbe, Isten szeretete áradjon szét szívünkben, hogy Krisztus kegyelme által lehessünk erősek – földi gyermekek, mégis a halhatatlanság örökösei.” (In Heavenly Places [Mennyei helyeken], 195. o.)

Ellen White
Ellen White
A "Maranatha" áhítatos könyv 1976-ben jelent meg először a White Estate gondozásában, majd 2005-ben érte el a magyar olvasóközösséget Egervári Dezső fordításában. A könyv Ellen G. White ihletett írásaiból válógatva, a Krisztus viszajövetele utáni hő vágyat mutatja be, hasznos tanácsokkal és figyelmeztetésekkel összekötve.

Primește în fiecare zi pe Telegram devoționalul preferat. Citește mai multe aici.

Ascultă podcastul Devoționale Audio

Publicate astăzi

Versetul zilei

Urmărește Devoționalul Video

Articolul precedentDincolo de gânduri
Articolul următorMica mărgea albastră