„Eszerint még hátravan a szombati nyugalom Isten népe számára.” (Zsid 4:9)
Ha szeretnéd megtanulni a szelídséget és a szív alázatosságát Krisztus iskolájába, Ő bizonyosan nyugalmat és békét ajándékoz neked. Irtózatosan kemény küzdelembe kerül feladnod saját akaratodat és saját útjaidat. De ha megtanulod ezt a leckét, nyugalomra és békére lelsz. A büszkeség, önzés és nagyravágyás legyőzetik; akaratod feloldódik Krisztus akaratában. Az egész élet egyetlen folytonos szeretetáldozattá válik, minden cselekedet és minden kimondott szó a szeretet kifejeződésévé lesz. Ahogy a szőlő éltető nedve végigfut a szárakon és a fürtökön, le egészen a lentebbi rostokig, majd föl a legmagasabban levő levélig, úgy fogja Krisztus kegyelme és szeretete beborítani a lelket, lényünk minden részébe eljutva és átjárva a test és lélek minden mozdulatát. (Letter 14, 1887.)
Ha Krisztus munkatársai vagyunk azért a nagy célért, melyért Ő életét adta, igazi nyugodalomra lelünk. Amikor bűnösök voltunk, Ő életét adta értünk. Azt szeretné, hogy hozzá menjünk és tanuljunk tőle. Így nyugodalomra lelhetünk. Azt mondja, hogy Ő adja nekünk ezt a nyugodalmat: „Tanuljatok tőlem, mert én szelíd és alázatos szívű vagyok”. Ha ezt teszed saját tapasztalatodként fogod megélni a Krisztustól kapott nyugodalmat, mely az ő igájának felvételéből és terhének hordozásából származik. (The General Conference Bulletin, April 4, 1901.)
A kegyesség külső formája annak ereje nélkül csupán fáradság és teher; de amikor a teljes szív Krisztus szolgálatába áll, akkor a lélek nyugodalomra lel. Isten naponta győzelemre segíti az ilyen embert a sötétség hatalmai felett. Isten megsegíti azt, aki lelkét az Úrnak, mint hű Teremtőnek kötelezi el. (The Youth’s Instructor, June 22, 1893.)
Krisztus tanításainak elsajátítása a legnagyobb kincs, melyre tanuló szert tehet. Nyugodalmuk abból a tudatból származik, hogy Isten tetszésére törekszenek. (Letter 144, 1901.)
