„Mert az én igám gyönyörűséges, és az én terhem könnyű.” (Mt 11:30)
Magunkra kell vennünk Krisztus igáját, hogy teljes egységre juthassunk Vele. „Vegyétek magatokra az én igámat” – mondja…Az ő igáját viselve a véges ember kapcsolatba kerül Isten szeretett Fiával. A kereszt hordozása leválasztja az önös ént a lélekről, és oda helyezi az embert, ahol megtanulja, hogyan kell Krisztus terhét hordozni. Nem követhetjük Krisztust anélkül, hogy igáját viselnénk, és hogy felvéve a keresztet, nyomába indulnánk. Ha akaratunk nincs összhangban az isteni kívánalmakkal, meg kell tagadnunk hajlamainkat, fel kell adnunk dédelgetett vágyainkat és Krisztus lábnyomán kell elindulnunk…
Az emberek olyan igába hajtják nyakukat, melynek viselése könnyűnek és kellemesnek látszik, azonban a végsőkig megterhelőnek bizonyul. Krisztus látja ezt és így szól: Vegyétek magatokra az én igámat. Az iga, melyet saját nyakatokra helyeztek, és amelyről úgy gondoljátok, hogy pontosan rá való, egyáltalán nem fog odavalónak bizonyulni. Vegyétek magatokra az én igámat és tanuljátok meg tőlem a leckéket, melyek lényegbevágók számotokra; én szelíd és alázatos szívű vagyok, és nyugodalmat találtok lelketeknek. Az én igám könnyű és az én terhet gyönyörűséges. Az Úr sohasem méri fel rosszul az örökségével kapcsolatos dolgokat. Megméri az embereket, akikkel együtt dolgozik. Amikor az emberek az ő igájába hajtják magukat és feladják az értelmetlen küzdelmet, mely haszontalannak bizonyult mind magukra, mind Isten ügyére nézve, akkor békére és nyugalomra lelnek. Amikor érzékennyé válnak gyengeségükre és fogyatkozásaikra, örömmel cselekszik majd Isten akaratát. Alárendelik magukat Krisztus igájának. Akkor Isten munkálkodni tud bennük, hogy akaratuk és cselekedeteik kedvére valók legyenek, melynek oly gyakran teljesen ellentmondanak az emberi gondolkodás elképzelései. Amikor a mennyei kenet érint bennünket, megtanuljuk a szelídség és alázatosság leckéjét, mely mindig nyugalmat ad a léleknek. (The Review and Herald, October 23, 1900.)
Noha próbáink lesznek, ezek a próbák, ha jól viseljük őket, csak még értékesebbé teszik utunkat. (Testimonies For The Church 1:161.)
