„Adjad, fiam, a szívedet nékem, és szemeid az én útjaimat megőrizzék.” (Példabeszédek könyve 23,26)
ékem.” Ő látja a te hiányosságaidat is. Tudja, hogy lelked beteg a bűn miatt, ezért azt szeretné mondani neked, hogy bűneid bocsánatot nyertek. A nagy Orvosnak minden betegségre van orvossága. Ő megérti a te esetedet is. Bármilyen hibát követtél el, Ő tudja, hogyan kell kezelni a tévedéseidet és vétségeidet. Bízd rá magadat Jézusra – szíved teljes bizalmával támaszkodhatsz Megváltódra! (Youth’s Instructor, 1902. február 10.)
Isten áldása megnyugszik mindazokon, akik teljesen odaszentelik magukat Őneki. Ha teljes szívből keressük Istent, akkor megtaláljuk Őt. Teremtőnk komolyan szól hozzánk, és azt akarja, hogy komolyan munkálkodjunk az örökkévalóságért. Az egész mennyet nekünk adta egyetlen Fia ajándékában, ezért nincs okunk arra, hogy kételkedjünk szeretetében. Tekints fel a Golgota keresztjére! (…)
Isten arra kér téged, hogy add át a szívedet Őneki. Erőidet, képességeidet, vágyaidat mind rendeld alá Teremtőd akaratának, hogy munkálhassa benned a jó akarását és véghezvitelét az Ő jó kedvéből (Filippieknek írt levél 2,13), és alkalmassá tegyen az örök életre. (Review and Herald, 1891. május 5.)
Ha Krisztus a szívünkben lakozik, lelkünket betölti szeretetével és a vele való érintkezés örömével, így Megváltónkhoz ragaszkodva és róla elmélkedve megfeledkezünk önmagunkról. Cselekedeteink indítéka a Krisztus iránti szeretetünk lesz. Azok, akik érzik Isten késztető szeretetét, nem azt mérlegelik, hogy milyen keveset adhatnak, amivel eleget tehetnek Isten követelményeinek. Nem csupán a legalacsonyabb szintre akarnak eljutni, hanem igyekeznek megismerni és követni Jézus Krisztus akaratát. Komoly vágyakozással adnak fel mindent Krisztusért, és igyekezetük arányban áll a szent cél értékével, amelynek elérésére törekszenek. (Krisztushoz vezető lépések, 49. o.)
Isten engedelmes és tanulékony lelkületet kíván tőlünk. Imánk akkor lehet értékes, ha szerető, engedelmes szívből fakad. Kérjük Istentől, hogy engedelmesség lelkével támogasson bennünket (51. zsoltár, 14). (Testimonies to Ministers and Gospel Workers, 419. o.)
