„Jézus azért, amint észrevette, hogy jönni akarnak, és őt elragadni, hogy királlyá tegyék, ismét elvonult egymaga a hegyre” (Jn 6:15)
Az emberek ültek a füves síkságon a tavaszi alkonyatban, és ették az eledelt, amelyről Krisztus gondoskodott… Nincs emberi erő, amely öt árpakenyérből és két kis halból éhes emberek ezreinek elegendő ételt teremthetne. Ezt mondogatták egymás közt: „Bizonnyal ez ama próféta, aki eljövendő…a világra” (Jn 6:14). Legyőzheti a nemzeteket, s hozzájuttathatja Izráelt a vágyva vágyott uralomhoz.
Lelkesedésében a nép kész azonnal királlyá koronázni Öt. Látják, hogy nem igyekszik felhívni a figyelmet magára, vagy tisztességet szerezni önmagának… [és] attól tartanak, hogy sohasem fogja magának követelni Dávid trónját. Tanácskoznak, és abban egyeznek meg, hogy erőszakkal elragadják Öt, és kikiáltják Izráel királyának… Jézus azonban látja, mi van készülőben, és tudja, amit ők nem, hogy mi lenne az eredménye egy ilyen mozgalomnak… Ha trónra akarnák emelni, azt erőszak, lázadás követné, s a lelki ország munkálása akadályokba ütközne. Késlekedés nélkül véget kell vetni a mozgalomnak. Jézus magához szólítja tanítványait, s megparancsolja, hogy szálljanak hajóra, és azonnal térjenek vissza Kapemaumba, Ö pedig majd elbocsátja a népet…
Jézus most megparancsolja a sokaságnak, hogy oszoljanak. Viselkedése olyan határozott, hogy azonnal engedelmeskednek… Jézus királyi magatartása, néhány nyugodt parancsszava lecsillapítja a rajongást, s meghiúsítja terveiket. Felismerik benne a minden földi tekintély fölött álló hatalmat, és szó nélkül engedelmeskednek.
Amikor magára maradt, Jézus „felméne a hegyre, magányosan imádkozni”… Erőt kért, hogy bemutathassa az embereknek küldetésének isteni jellegét, és Sátán ne homályosíthassa el értelmüket, ne ronthassa meg ítélőképességüket… Lelki gyötrelmek és vívódások között imádkozott tanítványai ért… Népszerű ábrándokból táplálkozó, régen dédelgetett reményeikben a legfájdalmasabb, legmegalázóbb módon kellett csalódniuk. Ahelyett, hogy Dávid trónjára látnák Öt emelkedni, keresztre feszítésének lesznek a tanúi. Ez lesz valójában az igazi koronázás.
