„Azután láttam, és ímé egy nagy sokaság, amelyet senki meg nem számlálhatott, minden nemzetből és ágazatból, népből és nyelvből; és a királyiszék előtt és a Bárány előtt álltak, fehér ruhákba öltözve, és az ő kezeikben pálmaágak.” (Jel 7,9)
„Minden ágazatból, nyelvből, nemzetből és népből ott állnak Isten és a Bárány királyiszéke előtt, szeplőtelen, folt nélküli ruhában és drágakövekkel ékesített koronákkal. Az angyal azt mondta: »Ezek azok, akik jöttek a nagy nyomorúságból, és megmosták ruháikat és megfehérítették«, míg azok, akik inkább a gyönyöröket szerették, mint Istent, az önmaguktól semmit meg nem tagadók, az engedetlenek elveszítették mind a két világot. Sem a földi, sem a halhatatlan élet nem az övék.
Azok a diadalmas emberek, akik most a győzelem énekét éneklik a mennyben, megjárták a földi szenvedések tüzes kemencéjét. A szűkölködésből, éhségből és gyötrelemből jöttek, a teljes önmegtagadásból és a csalódásokból.
Nézz rájuk, a győztesekre! Nem szegények többé, nem bánkódnak többé, s nem gyűlöletesek más emberek előtt a Krisztusért. Nézd mennyei öltözéküket, amely fehér és ragyogó, minden királyi ruhánál gazdagabb. Nézd hit által drágakövekkel kirakott koronáikat – egyetlen földi uralkodó homlokát sem ékesítette ilyen diadém.
Figyeld hangjukat, amint hozsannát énekelnek, a győzelem pálmaágait lengetve. Dallamos zene tölti be a mennyet, amint felhangzanak e szavak: Méltó, méltó a megöletett Bárány, aki ismét feltámadt, örökre. Az üdvösség a mi Istenünké, aki a trónon ül, és a Bárányé. És az angyali sereg visszhangozza az örömteli, diadalmas éneket: »Ámen: Áldás és dicsőség, hálaadás és tisztesség, hatalom és erő a mi Istenünknek, mind örökkön-örökké.« (Jel 7,12)
Ama napon nyilvánvaló lesz, hogy az igaz életűek voltak a bölcsek, míg a bűnösök és engedetlenek ostobán cselekedtek… Szégyen és örök megvetés az osztályrészük. Akik együttműködtek Krisztussal, a mennyei trón közelében lesznek, tisztaságba és az örök igazságosság ruháiba öltözve.” (In Heavenly Places [Mennyei helyeken], 371. o.)
