„Korall és kristály említni sem való, a bölcsesség ára drágább a gyöngyöknél.” (Jób 28,18)
„Az isteni hasonlóság szerint kiformálódott jellem az egyetlen kincs, amelyet elvihetünk ebből a világból a következőbe. Akik e világon Krisztus irányítása alatt állnak, minden egyes isteni tulajdonságot magukkal visznek a mennyei hajlékokba. És a mennyben állandóan alakulni, fejlődni fognak…
Az értelmi képesség és tehetség nem azonos a jellemmel. Ezek gyakran éppen olyanok birtokában vannak, akiknek hibás a jellemük. A hírnév sem egyenlő a jellemmel. A jellem a lélek milyenségét mutatja meg, s a viselkedésben nyilatkoztatja ki magát.
Az igaz jellem sokkal értékesebb tőke, mint az arany vagy ezüst. A nemes jellemű ember nem esik pánikba, nem rémítik meg a kudarcok, és ama napon, amikor a földi javak félresöpörtetnek, gazdagon megjutalmaztatik.
Becsületesség, szilárdság, állhatatosság azok a tulajdonságok, melyeket mindenkinek ki kell alakítania magában és gyakorolnia kell, mert ezek olyan hatalommal ruháznak fel, amely erőssé tesz, hogy jót cselekedjünk, ellenálljunk a gonosznak, és elviseljük a megpróbáltatásokat.
A jellem erősségét az akaraterő és az önuralom adja. Sok fiatal összetéveszti az erős, ellenőrizhetetlen szenvedélyt az erős jellemmel, de az igazság az, hogy akit a szenvedélyei uralnak, gyenge ember. Az ember valódi nagyságát és nemességét azzal lehet lemérni, mennyire ura érzéseinek, nem pedig érzelmeinek hatalmával, melyek őt uralják. Az a legerősebb ember, aki – miközben érzékeny a durva bánásmódra – mégis türtőzteti magát, uralja szenvedélyét, és megbocsát ellenségeinek. Ha a fiatalok a nemes jellemet és szeretetreméltó viselkedést olyan fontosnak tartanák, mint amilyen fontos számukra a világ divatjának utánzása az öltözködésben és viselkedésben, akkor százakat látnánk ott, ahol ma egy van: sokan élnének tevékeny életet, felkészülten arra, hogy jó befolyást gyakoroljanak a társadalomra.” (Child Guidance [Gyermeknevelés], 161–162. o.)
