„Annakokáért menjetek ki közülük, és szakadjatok el, azt mondja az Úr, és tisztátalant ne illessetek; s én magamhoz fogadlak titeket.” (2Kor 6,17)
„Mint Isten parancsolatokat megtartó népének, el kell hagynunk a városokat. Ahogyan Énok tette, a városokban kell dolgoznunk, de nem kell ott laknunk. Intézményeink olyan messzire települjenek a városoktól, amennyire csak lehetséges… Nem Isten akarata, hogy népe városokban éljen, ahol állandó a tülekedés és a zűrzavar. Gyermekeinket meg kell kímélni ettől, mert a sietség, rohanás és zaj mindenkit demoralizál. Az Úr azt szeretné, ha népe vidékre költözne, ahol letelepedve megtermelhetnék a szükséges zöldséget és gyümölcsöt, és ahol gyermekeik közvetlen kapcsolatba kerülhetnek Isten természetben végzett munkáival. Vigyük el családunkat a városokból, ez az üzenetem. Az igazságot szólnunk kell, akár meghallgatják, akár nem. A városok tele vannak kísértésekkel. Úgy kell megterveznünk munkánkat, hogy fiatalságunkat olyan távol tartsuk a rossz befolyástól, amennyire csak lehetséges. A városokba külső állomáshelyekről kell utaznunk. Isten hírnöke azt mondta: »Nem kell a városokat figyelmeztetni? De igen, azonban nem úgy, hogy Isten népe ott él, hanem úgy, hogy odalátogat, s figyelmezteti őket arra, ami a Földre következik.«” (Country Living [Vidéki élet], 31., 30. o.)
„Ha gonoszság ural egy népet, mindig hallhatók figyelmeztetések és tanítások is, mint ahogyan Lót is intette Sodomát. Azonban Lót sok bajtól óvhatta volna meg a családját, ha nem a gonosz, romlott városban keres otthont. Mindazt a munkát, amit Lót és családja Sodomában végzett, akkor is elvégezhette volna, ha a várostól bizonyos távolságban lakik. Énok Istennel járt, de nem lakott romlott városban, erőszak és gonoszság közepette, mint Lót Sodomában.” (Evangelizálás, 78. o., magyar kiadás: 36. o.)
„Énok nem telepedett a gonoszok közé. Nem költözött be Sodomába, azt gondolva, hogy megmenti a romlott várost. Olyan helyre vitte családját, ahol a lehető legtisztább volt az erkölcsi légkör. Időnként meglátogatta a városlakókat Istentől nyert üzenetével. Miután hirdette Isten üzenetét, minden alkalommal magával vitt a lakóhelyére valakit, aki elfogadta a figyelmeztetést.” (HNA Biblia-kommentár, 1087–1088. o., „A Te Igéd igazság”, 7. o.)
