„Ezsdrás erős szívvel törekedett keresni és cselekedni az Úr törvényét, és tanítani Izráelben a rendeléseket és ítéleteket.” (Ezsd. 7:10)
„Ezsdrás vágyott arra, hogy teljesen összhangra jusson Istennel. Bölcsességre vágyott, hogy véghez tudja vinni Isten akaratát… Ez Isten népe történelmének szorgalmas tanulmányozására késztette… Mélységesen megindult, amikor egyre jobban megismerte, hogy miként bánt Isten gyermekeivel, és megértette, milyen szent a Sínai-hegynél kapott törvény.
Újólag, a szíve mélyéig megtért… Amint megtanulta mennyei irányítás alá helyezni gondolatait és akaratát, életét átjárták az igazi megszentelődés elvei… Amint másoknak tolmácsolta a megismert igazságot, munkabírása és képessége megnőtt… Vajon engedjük-e, hogy Ezsdrás példája megláttassa velünk, hogy milyen nagy haszna van az Írások igazi megbecsülésének. Isten e hű szolgájának élete legyen késztetés számunkra, hogy szolgáljuk az Urat »teljes elménkből, teljes szívünkből és minden erőnkkel«. Mindegyikünknek megvan a maga kijelölt, elvégzendő munkája, amit csak odaszentelt erőfeszítésekkel tudunk teljesíteni. Mindenekelőtt arra van szükségünk, hogy odaszánjuk magunkat Isten kívánalmai megismerésére, azután pedig követnünk is kell ezeket a gyakorlatban. Akkor valóban az igazság magvetését fogjuk végezni, amely gyümölcsöt terem az örök életre.” (Review and Herald, 1908. febr. 6.)
