„Magasztallak, amiért csodálatosan megalkottál – csodálatosak a Te alkotásaid, és jól tudja ezt az én lelkem.” (139. Zsoltár, 14)
Az emberi szervezet működését nem érthetjük meg teljesen. Titkait a legtanultabbak sem képesek megfejteni. Érverésünk és légzésünk nem mint egy valamikor beindított gépezet folytatja munkáját. Szívünk dobogását, élő szervezetünk minden idegszálát és izmát Isten hatalma tartja működésben. (…)
Teremtőnk rendezte el testünk gépezetét. Szervezetünk működését csodálatosan és bölcsen alkotta meg, s kötelezte magát, hogy megőrzi egészségünket, ha engedelmeskedünk az Ő törvényének, és együttműködünk vele. Az emberi testet uraló minden törvényt éppen olyan isteni eredetűnek – és ezért létfontosságúnak – kell tekintenünk, mint Isten Igéjét. Minden gondatlan, figyelmetlen cselekedet, az Isten által teremtett csodálatos szervezetünk ellen elkövetett minden visszaélés, a fizikai-lelki törvényszerűségek semmibevétele Isten törvényének megrontását jelenti. Isten műveit szemlélhetjük és csodálhatjuk mindenütt a természet világában, de alkotásai között az emberi test a legcsodálatosabb. (The Ministry of Healing, 417., 221. o.)
Az élő szervezet működéséből meg kell értenünk mindazt, ami az egészségünk megőrzése érdekében fontos számunkra, ezért tanulmányoznunk kell a test csodálatos gépezetének minden részét. (49. kézirat, 1897)
Ha tanulmányozzuk az emberi test élettanát, meglátjuk, hogy Isten valóban „félelmetesen és csodálatosan” (139. zsoltár, 14) alkotott bennünket, és tiszteletteljes áhítattal nézünk Teremtőnkre. Ahelyett, hogy megrontanánk Isten művét, arra törekszünk, hogy a fejlődés lehető legmagasabb fokára jussunk el, s ezáltal megvalósulhasson Teremtőnk dicsőséges terve. Így eljutunk oda, hogy az egészség törvényei iránti engedelmességet nem tekintjük áldozatnak vagy önmegtagadásnak, hanem annak, ami a valóságban: kiváltságnak és áldásnak. (Nevelés, 201. o.)
