Menjetek elõre!

„Szól; Izráel fiainak, hogy induljanak el.” (2Móz 14:15)

Izráel gyermekeinek története minden keresztény tanítására és okulására szolgál. Amikor az Izráelitákat veszély és nehézség fenyegette, és útjuk mintha elzártan állt volna elõttük, akkor elhagyta õket a hitük, és az ellen a vezetõ ellen zúgolódtak, akit maga Isten jelölt ki a számukra… Az isteni parancs így szólt: „Menjetek elõre!” Nem volt szabad megvárniuk, amíg útjuk teljesen beláthatóvá válik, amíg teljesen megértik szabadulásuk egész tervét. Isten ügye halad elõre, és Õ utat fog nyitni népe elõtt…

Elõfordul, hogy a keresztény életét veszélyek veszik körül, amikor a kötelesség teljesítése nehéznek tûnik. Képzeletük közelgõ veszélyt vetít eléjük, hátuk mögött pedig halált és szolgaságot látnak. Isten hangja mégis jól kivehetõ mindennemû csüggedés fölött: „Menjetek elõre!” Engedelmeskedjünk hát e parancsnak, bármi legyen is a következmény, még ha szemünk nem is bír áthatolni a sötéten, még ha bokánk körül érezzük is a dermesztõ hullámokat… 

Akik a maguk részérõl lehetetlennek tartják, hogy engedjenek Isten akaratának, és higgyenek Isten ígéreteiben, míg csak minden világossá és érthetõvé nem válik elõttük, azok soha semmiben sem fognak engedni. A hit nem a tudás bizonyossága, hanem „a reménylett dolgok valósága, és a nem látott dolgokról való meggyõzõdés” (Zsid 11:1). Az egyetlen út Isten tetszésének elnyerésére, ha engedelmeskedünk parancsainak. Haladjunk elõre! Ez legyen a keresztény jelszava.

Isten szándéka az, hogy állandóan növekedjünk tudásban és erényben. Az Õ törvényében, saját hangján adja a meghívást mindenkinek. „Emelkedjetek magasra, szentek legyetek, mindig szentebbek.” Napról napra közelebb juthatunk a keresztény jellem tökéletességéhez. 

Bízzunk Istenben! Végezzük munkáját önzetlenül, alázatos szívvel támaszkodva a vezetésére. Bízzuk magunkat gondviselésére mind jelenünket, mind jövõnket illetõen! Tartsuk meg kezdeti bizodalmunkat szilárdan mindvégig, s ne felejtsük el, hogy a Menny áldásait nem a saját, hanem Krisztus érdemeiért kapjuk. A Krisztusba vetett hit és Isten túláradó kegyelme által Isten elfogad bennünket.

Ellen White
Ellen White
Kevesen tudják, hogy Ellen White írásaiban a kegyelem szó (angol: grace) több mint 13 000-szer fordul elő. Ha azt vesszük, hogy életében hozzávetőleg 100 000 oldalt vetett papírra, akkor láthatjuk, hogy a szó igen fontos volt az írónő számára. Természetesen minden olyan részt, ahol a szó megjelenik, nem lehetett egy ilyen terjedelmű könyvben leközölni, azonban a legfelemelőbbek közül ki lehetett válogatni azokat, amelyek gazdagítanak bennünket az év minden napján.Kívánságunk az, hogy minden olvasó érezze át a kegyelem szónak ne csak a jelentését, hanem mindazt, amit Isten ebben elhelyezett, vagyis tapasztalja meg az isteni kegyelmet a mindennapokban. Isten áldása nyugodjon az olvasón!

Primește în fiecare zi pe Telegram devoționalul preferat. Citește mai multe aici.

Ascultă podcastul Devoționale Audio

Publicate astăzi

Versetul zilei

Urmărește Devoționalul Video

Articolul precedent
Articolul următor