Tekints fel, és élj!

„És amiképpen felemelte Mózes a kígyót a pusztában, akképpen kell az ember Fiának felemeltetnie. Hogy [ha] valaki hiszen őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (Jn 3:14–15)

Az érckígyó esetéből [3Móz 21:4–9] fontos leckét kellett megtanulnia Izráelnek. Nem tudták ugyanis magukat megmenteni a méreg végzetes hatásától. Egyedül Isten volt képes meggyógyítani őket. Ő azonban elvárta, hogy higgyenek a gondoskodásában, és ezt mutassák is meg. Fel kellett nézniük az érckígyóra, hogy éljenek. Csak ez volt elfogadható Isten számára. Azzal, hogy felnéztek az érckígyóra, megmutatták hitüket. Tudták, hogy magában a rézben nem volt semmi gyógyító erő, de azt is tudták, hogy ez Krisztus jelképe. A Jézus érdemeiben való hit szükséges voltát az Úr így véste be az elméjükbe. Eddig sokan mutatták be áldozatukat Istennek, azt gondolva, hogy ezzel bőséges jóvátételt adtak Istennek a bűnükért. Nem bízták rá magukat az eljövendő Megváltóra, akire ezek az áldozatok utaltak. Az Úr meg akarta tanítani őket, hogy áldozataik önmagukban nem rendelkeztek több hatalommal, mint az érckígyó. Céljuk ugyanaz volt, mint a rézkígyónak, hogy gondolataikat az Isten által előrerendelt nagy bűnáldozatra, Krisztusra irányítsák…
 
Az Izráeliták azzal mentették meg az életüket, hogy felnéztek az érckígyóra. Ez jelentette a hitüket. Azért éltek, mert hittek Istenben, és bíztak abban az eszközben, amit Isten a gyógyulásukra rendelt. Így tekinthet fel a bűnös is Krisztusra. Bocsánatot kap Istentől a Jézus engesztelőáldozatába vetett hite által; azonban az élettelen jelképpel ellentétben, Krisztusnak elég hatalma és ereje van ahhoz, hogy meggyógyítsa a bűnöst.
 
A bűnös nem képes megmenteni önmagát, mégis, a hozzájárulását kell adnia ahhoz, hogy Isten üdvözíthesse. „Aki hozzám jő – mondja Krisztus –, semmiképpen ki nem vetem” (Jn 6:37). Igen, de nekünk oda kell mennünk hozzá, és ha megbánjuk bűnünket, akkor el kell hinnünk, hogy elfogad bennünket, és megbocsát nekünk. A hit Isten ajándéka, a mi dolgunk, hogy gyakoroljuk. A hit az a kéz, amellyel a lélek megragadhatja azt a kegyelmet és irgalmat, amit Isten felajánl nekünk…
 
Jézus a szavát adta, hogy mindazokat megmenti, akik hozzá mennek. Bár sokan vetik el irgalmát, akiknek gyógyulásra lenne szükségük, azok közül viszont, akik bíznak benne, egyetlenegyet sem hagy elveszni.

Ellen White
Ellen White
Kevesen tudják, hogy Ellen White írásaiban a kegyelem szó (angol: grace) több mint 13 000-szer fordul elő. Ha azt vesszük, hogy életében hozzávetőleg 100 000 oldalt vetett papírra, akkor láthatjuk, hogy a szó igen fontos volt az írónő számára. Természetesen minden olyan részt, ahol a szó megjelenik, nem lehetett egy ilyen terjedelmű könyvben leközölni, azonban a legfelemelőbbek közül ki lehetett válogatni azokat, amelyek gazdagítanak bennünket az év minden napján.Kívánságunk az, hogy minden olvasó érezze át a kegyelem szónak ne csak a jelentését, hanem mindazt, amit Isten ebben elhelyezett, vagyis tapasztalja meg az isteni kegyelmet a mindennapokban. Isten áldása nyugodjon az olvasón!

Primește în fiecare zi pe Telegram devoționalul preferat. Citește mai multe aici.

Ascultă podcastul Devoționale Audio

Publicate astăzi

Versetul zilei

Urmărește Devoționalul Video

Articolul precedent
Articolul următor