„Igazmondásban, Isten erejében; az igazságnak jobb és bal felől való fegyvereivel.” (2Kor 6:7)
A tanítványok teljesítették Jézus megbízását. Amikor a kereszt e hírnökei szerteszéjjel járva hirdették az evangéliumot, Isten kinyilatkoztatta dicsőségét, oly mértékben, ahogy halandó emberek még sohasem láthatták. Az apostolok a Szentlélek segítségével olyan munkát végeztek, amely a világot alapjaiban rengette meg. Egyetlen nemzedék alatt eljuttatták az evangéliumot minden néphez.
A kiválasztott apostolok szolgálata dicső eredményeket érlelt. Hivatásuk kezdetén, néhányan még tanulatlan emberek voltak. Azonban fenntartás nélkül szentelték az életüket Mesterüknek; tanításai által felkészültek a rájuk bízott nagy mű vezetésére. Szívükben az irgalom és igazság uralta az indítékaikat, ihlette eszméiket, irányította tetteiket. Életük Krisztussal volt elrejtve Istenben. Énjük beleolvadt, elmerült a végtelenül szerető Isten mélységeiben… Jézus Krisztus, Istennek bölcsessége és ereje volt minden beszédük tartalma. Nevét – egyetlen nevet az ég alatt –, amely embereket üdvözíthet, felmagasztalták. Miközben hirdették Krisztus, a feltámadott Megváltó tökéletességét, szavuk szíveket indított meg, férfiakat és nőket nyert meg az evangélium számára. Egész tömegek, amelyek sokáig gyalázták a Megváltó nevét, megvetették erejét, a megfeszített Jézus tanítványainak vallották magukat.
Nem saját erejükből végezték a munkájukat az apostolok, hanem az élő Isten hatalma támogatta őket… A rájuk háruló felelősség tudata megtisztította őket, és gazdagította tapasztalataikat. A Menny kegyelme nyilvánult meg győzelmükben, amelyet Krisztusért arattak. Isten a mindenhatóságával működött általuk, hogy győzelemre vigye az evangéliumot.
Miként Krisztus kiküldte tanítványait, úgy küldi ki ma gyülekezetének tagjait. Ugyanaz a hatalom, amellyel az apostolok rendelkeztek, számukra is létezik. Ha Isten az ő erősségük, akkor együttműködik velük, és munkájuk nem lesz hiábavaló. Ismerjék fel, hogy arra a műre, amelyben munkálkodnak, Isten nyomta rá a pecsétjét… Nekünk is parancsolja az Úr, hogy menjünk ki, és ajkunkon érezve szent kezének érintését, hirdessük üzenetét.
