„Hálákat adván az Atyának, aki alkalmassá tett minket a szentek örökségében való részvételre a világosságban.” (Kol 1,12)
„A váltságdíjat megfi zették, ezért mindenki Istenhez járulhat, és engedelmes földi élet által örök életet nyerhet. Milyen szomorú, hogy mégis sokan elfordulnak a halhatatlan örökségtől, s a büszkeségnek, kedvteléseknek, önzésnek élnek, a külsőségekért rajonganak… és elveszítik az áldást, amely az övék lehetne itt és az eljövendő életben. Beléphetnének a mennyei palotákba, s megtanulhatnának élni a szabadsággal. Krisztussal és a mennyei angyalokkal, Isten fejedelmeivel élhetnének.
A világegyetem Teremtője úgy szereti azokat, akik hisznek egyszülött Fiában mint személyes Üdvözítőjükben, ahogyan Fiát szereti. Itt is, most is csodás mértékben ajándékozza nekünk kegyelmes jóakaratát. A mennyei Világosság ajándékát adta az embereknek, és Vele együtt a menny összes kincsét. Amilyen sokat ígért nekünk az eljövendő életre, olyan bőséges ajándékokat ad nekünk ebben az életben is. Megadna nekünk mindent, ami nemessé tesz és megjobbítja jellemünket. Az a terve, hogy alkalmassá tegyen bennünket a mennyei életre.
De Sátán is harcol az emberi lelkekért… Nem akarja, hogy vágyakozzunk a mennyei megbecsülésre, nem akarja, hogy lássák az örök dicsőséget, ami azok számára van előkészítve, akik majd a menny lakosai lesznek, és nem akarja, hogy megtapasztaljuk a mennyei boldogság előízét… Azoknak, akik elfogadják Krisztust mint Üdvözítőjüket, az élet ígérete adatott… Krisztus legszegényebb tanítványa is a menny polgára lehet, s akkor övé a romolhatatlan örökség. Mindenki választhatja a mennyei ajándékot, Isten fiaként olyan örökség birtokosává válhat, amelyet nem ronthat meg a pusztító! Ne ezt a világot válaszd, dönts a jobb örökség mellett, a végtelen világ mellett! Igyekezzetek az Istennek a Krisztus Jézusban onnét felülről való elhívása jutalmára!” (Fundamentals of Christian Education [A keresztény nevelés alapjai], 234–235. o.)
