„És tökéletességre jutva örök üdvösség szerzője lett mindazok számára, akik engedelmeskednek neki.” (Zsid 5:9)
Megváltónk Isten Fiaként úgy viszonyult Istenhez, mint egy emberi lény. Mi Isten fiai és leányai vagyunk. Ahhoz, hogy tudjuk, miként élhetünk körültekintően, követnünk kell az utat, ahová Krisztus vezet. Harminc éven át tökéletes emberi életet élt, megvalósítva a tökéletesség legmagasabb mértékét. (Letter 69, 1897.)
Az a feladatunk, hogy a cselekedetek szintjén elérjük azt a tökéletességet, melyet Krisztus földi életében elért a jellem minden területén. (MM 253)
Hogy botlás nélkül haladjunk előre, bizonyossággal kell rendelkeznünk arról, hogy egy mindenható kéz tart bennünket, és hogy végtelen irgalommal találkozunk, ha elesünk. Egyedül Isten képes mindenkor meghallani segélykiáltásunkat.
Komoly és ünnepélyes gondolat, hogy a lelkiismeret egyetlen őrzőjének eltávolítása, egyetlen jó elhatározás meg nem valósítása, egyetlen rossz szokás kialakítása nem csak saját romlásunkat eredményezheti, hanem azokét is, akik bizalmukat helyezték belénk. Egyetlen biztonságunk, ha követjük az utat, melyen Mesterünk léptei vezetnek, és ha csendesen bízunk annak védelmezésében, aki így szólt: „Kövess engem”. Ez legyen mindenkori imádságunk: „ Ragaszkodtak lépteim a te ösvényeidhez, nem ingadoztak lábaim.” 78 – Idők Jelei, 1881. július 28.
Minden egyes képességet, melyet a Teremtőtől kaptunk, a legmagasabb szintű tökéletességre kell fejlesztenünk, hogy a tőlünk telhető legtöbb jót tehessük. Ahhoz, hogy megtisztítsuk és megcsiszoljuk jellemünket, Krisztus kegyelmére van szükségünk, melynek segítségével meglátjuk és kijavítjuk fogyatkozásainkat, és ami kiválóság van jellemünkben, azt tovább fejlesztjük. (The Pacific Health Journal, April, 1890)
Isten Fia hibátlan volt. Nekünk is erre a tökéletességre kell törekednünk, és győzni, amint Ő győzött, ha jobbján szeretnének helyet foglalni. (Testimonies for the Church 3:336.)
