„A jó ember a maga jó kincseiből hozza elő a jókat. A gonosz ember pedig a maga gonosz raktárából hozza elő a gonosz dolgokat.” (Mt 12:35)
A megszentelődés a gyengéd együttérzés kötelékében egyesíti a hívőt Krisztussal és embertársaival. Ez az egység azt eredményezi, hogy Krisztus szeretete folytonosan és gazdagon árad a szívbe, hogy aztán tovább áradjon embertársaink felé.
Azokkal a tulajdonságokkal kell bírnunk, melyek Krisztus jellemének teljességét alkották – magunkévá kell tennünk szeretetét, türelmét, önzetlenségét és jóságát. Ezekre a tulajdonságokra a jóságos szív jóságos cselekedetei révén lehet szert tenni…A keresztények úgy szeretik a körülöttük élőket, mint drága lelkeket, akikért Krisztus meghalt. Nem létezhet szeretet nélküli keresztény, mert „Isten a szeretet”. „Ez az én parancsolatom, hogy szeressétek egymást, amint én szerettelek titeket.” Ez az a gyümölcs, melyet vissza kell adnunk Istennek. (Ellen G. White Manuscript 133, 1899.)
Az Úr mindnyájunknak segítséget nyújt, ahol erre a leginkább szükségünk van az én legyőzésének hatalmas munkája során. Legyen a jóság törvénye ajkaidon és a kegyelem olaja a szívedben! Ennek csodás eredményei lesznek. Gyengéd, együtt érző és udvarias leszel. Szükséged van erre a kegyelemre. A Szentlelket be kell fogadnunk és be kell engednünk életünkbe, hogy átformálhassa jellemünket; akkor mintegy szent tűz, tömjénként száll fel Istenhez, mint az emberi lélek gyógyítója, nem pedig annak kárhoztatója. Ábrázatunk az isteni képmást tükrözi vissza…Isten minden szolgálatában álló lélektől azt kívánja, hogy a megszentelt élet parazsáról gyújtsa meg tömjénezőjét. A közönséges, harsány szavak, melyek oly könnyedén hagyják el ajkainkat, mind visszaszorulnak, és az emberen keresztül Isten Lelke szólal meg. Miközben Krisztus jellemét szemléljük, az ő hasonlatosságára változunk el. Egyedül Krisztus kegyelme képes megváltoztatni a szívet, hogy az Úr Jézus képmását tükrözhessük vissza. Isten arra szólít minket, hogy őhozzá legyünk hasonlatosak – tiszták, szentek és szeplőtelenek. Az isteni képmást kell magunkon hordoznunk. (The S.D.A. Bible Commentary 3:1164.)
