„Közel van az ÚR mindenkihez, aki hívja őt, mindenkihez, aki hűséggel hívja őt.” (Zsolt 145:18)
Isten örül, amikor arcunkat az Igazság Napja felé fordítjuk…Amikor bajban és szorongattatásban vagyunk, az Úr közel van, és megparancsolja, hogy minden gondunkat őreá vessük, mert néki gondja van ránk…
Minden szenvedő gyermekéhez közel jön. Ő lesz menedékük a veszedelem idején. Szomorúságukban örömet és vigasztalást nyújt nekik. Vajon elforduljunk Megváltónktól, az élő vizek forrásától, hogy repedezett kutakat ássunk, melyek nem tartják a vizet? Amikor veszedelem közeleg, azoknál keressünk segítséget, akik ugyanolyan gyengék, mint mi, vagy Ahhoz meneküljünk, akinek van hatalma megmenteni minket? Karjait szélesre tárja, és kegyelmesen szól hozzánk: „Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és én nyugodalmat adok néktek…”
Nem Isten roppant hatalma és mérhetetlen Fensége lesz az, ami elnémítja a szeretetét elutasítók és az iránta engedetlenek mentegetőzését. Szeretete, együttérzése és hosszútűrése lesz az, ami tanúskodik azok ellen, akik nem szánják oda életüket a szolgálatra. Akik teljes szívükkel, lelkükkel és elméjükkel Istenhez fordulnak, zavartalan biztonságra lelnek nála…
Tudja, mire van szükségünk, mint ahogy azt is, hogy mit tudunk elhordozni, és kegyelmet ad, hogy elviseljünk minden próbát, amit megenged életünkben. Állandóan azért imádkozom, hogy közelebb kerülhessek Istenhez. (Manuscript 20, 1892.)
Isten minden intézkedést megtett, hogy betöltse lelki és erkölcsi szükségleteinket…Az Úr Jézus Krisztus által fényt és halhatatlanságot hozott nekünk. Jézus azt mondja, hogy egy nyitott ajtót adott elénk, melyet senki be nem zárhat. Ez a nyitott ajtó előttünk van és Krisztus kegyelme által az irgalom fénysugarai áradnak ránk a tárt kapukon keresztül. (The Youth’s Instructor, December 14, 1893.)
