„Jézus szerette Mártát és annak nőtestvérét, és Lázárt.” (János evangéliuma 11,5)
Jézus szívesen kereste fel Lázár, Mária és Márta otthonát, mert hitük és szeretetük légkörében nyugalmat talált.
Krisztus tanítványai közül a bethániai Lázár volt a legállhatatosabb. Amióta először találkozott Jézussal, hite erős volt, szeretete mély. Megváltónk nagyon szerette Lázárt, s érte tette legnagyobb csodáját. Krisztus megáldotta mindazokat, akik a segítségét kérték, szereti az egész emberi családot, de földi élete során voltak olyan emberek, akikhez különösen gyengéd kapcsolatok fűzték. Szívét a szeretet erős kötelékei kapcsolták a bethániai családhoz.
Jézus megpihenhetett Lázár otthonában. Barátai és tanítványai vendégszeretetére volt utalva, s amikor elfáradt és társaságra vágyott, örömmel látogatott el e békés otthonba, amely mentes volt a farizeusok haragjától és féltékenységétől. Lázár otthonában szíves fogadtatást és szent barátságot talált. Egyszerűen és szabadon beszélhetett, mert tudta, hogy szavait megértik és értékelik.
Megváltónk megbecsülte ezt a csendes otthont és érdeklődő hallgatóit. Vágyódott a kedvesség és szeretet után. Mindazok, akik befogadták mennyei tanítását, áldást nyertek, de a többség késedelmes volt a hallásra, s Krisztus a bethániai otthonban nyugalmat talált nyilvános szolgálata fárasztó küzdelmei után. Itt figyelmes hallgatóság előtt nyithatta meg a Gondviselés könyvét. Személyes beszélgetésekben tárta fel hallgatói előtt azt, amit nem mondhatott el a tömegeknek. Barátaihoz nem kellett példázatokban szólnia. (Jézus élete, 326., 524–525. o.)
