„Dicsekedjetek az Ő szent nevével, örvendezzen azoknak szíve, akik az Urat keresik.” (Krónika I. könyve 16,10)
Tömegek sóvárognak valami után, amit nem birtokolnak. Arra költik pénzüket, „ami nem kenyér” (Ésaiás könyve 55,2), és annak az eléréséért fáradoznak, ami nem tölti be vágyaikat. Az éhező, szomjas lélek továbbra is éhezni és szomjazni fog, amíg a boldogságot nem hozó élvezeteket hajszolja. Bárcsak hallgatnának Jézus szavára: „Ha valaki szomjazik, jöjjön énhozzám, és igyék!” Ha az élet vizéből iszunk, többé nem szomjazunk meg. Krisztus az élet kútfője, a béke és boldogság forrása. Dicsőítsük Istenünket nagy jóságáért, szerető kegyelméért és gyengéd részvétéért.
A fiatalok is magasztalhatják Isten nevét azáltal, hogy bemutatják kegyelmét jól rendezett életük és istenfélő beszédük által. Ha ezt teszik, természetük megszelídül, és ingerlékenységük eltűnik. (Youth’s Instructor, 1902. november 6.)
A legboldogabb az a szív, amelyben Krisztus lakozik. Legboldogabb az az otthon, amelynek uralkodó alapelve az istenfélelem. Abban a műhelyben, ahol Krisztus égi békéje és jelenléte időzik, a munkások a legmegbízhatóbbak, hűségesek és tevékenyek. Meglátszik rajtuk Isten szeretete és a valódi istenfélelem. (48. levél, 1897)
Ezen a világon nincs vigasztalás és boldogság Jézus nélkül, ezért fogadjuk el és ismerjük el Őt Barátunknak és Megváltónknak. Jézusban határtalan gyönyörűségekre találunk. Bárcsak mindnyájan úgy élnénk e rövid próbaidő alatt, hogy Megváltónkkal uralkodhassunk majd az örökkévalóság végtelen korszakain át! (Youth’s Instructor, 1903. február 12.)
*****
Ha Krisztus a szívünkben lakozik hit által, akkor boldogok leszünk, s lelkünk betelik dicsérettel és örömmel. (Youth’s Instructor, 1892. október 13.)
