„És szólt velük a király, és mindnyájuk között sem találtaték olyan, mint Dániel, Ananiás, Misáel és Azariás, és álltak a király előtt. S minden bölcs és értelmes dologban, amely felől a király tőlük tudakozódék, tízszerte okosabbaknak találta őket mindazoknál az írástudóknál és varázslóknál, akik egész országában voltak.” (Dániel próféta könyve 1,19–20)
Három évig tartó képzésük során Dániel és társai megőrizték jó szokásaikat, Isten iránti hűségüket, és mindig az Ő erejére támaszkodtak, tőle függtek, szolgájának tekintették magukat. Mértékletes, önmegtartóztató életet éltek. Amikor eljött az ideje, az ország szolgálatára szánt más jelöltekkel együtt vizsgázniuk kellett, a király előtt adva számot képességeikről és fejlődésükről. Gyors felfogásuk, választékos és szabatos beszédük, kiterjedt ismereteik tanúskodtak szellemi képességeik erejéről és elevenségéről.
Isten mindig tiszteletben tartja az igazságot, jogosságot. Az ígéretes ifjakat összegyűjtötték Babilonba minden országból, amelyet a nagy király leigázott, de a héber foglyok valamennyi fiatal között vetélytárs nélkül álltak. Egyenes tartásuk, határozott, ruganyos lépteik, szép arcuk, tisztán működő érzékszerveik, tiszta leheletük jelei voltak a nemességnek, amellyel a természet azokat tiszteli meg, akik engedelmeskednek törvényeinek.
Dániel és társai szilárdan megálltak Babilon fényűző királyi udvarának félrevezető befolyása közepette. A mai fiatalokat is körülveszik a vágyakat gerjesztő csábítások. Különösen nagyvárosaink teszik vonzóvá és könnyűvé az érzéki élvezetek minden formáját. Azok, akik Dánielhez hasonlóan nem akarják megfertőztetni magukat, a mértékletes szokások jutalmát aratják.
Dániel tiszta értelme, határozott célkitűzése, jóra törekvése, képessége az ismeretek megszerzésére és ereje a kísértések legyőzésére nagymértékben egyszerű étrendjének volt köszönhető, az imaélete mellett.
Álljatok meg Istentől kapott férfiasságotokban és nőiességetekben! Isten megjutalmaz benneteket nyugodt idegzettel, tiszta elmével, jó ítélőképességgel és értelemmel. A fiatalok, akik szilárd, megingathatatlan elvek szerint élnek, elnyerik a testi-lelki-szellemi egészség áldását. (Youth’s Instructor, 1903. július 9.)
