„Akár esztek, akár isztok, akármit cselekszetek, mindent Isten dicsőségére műveljetek!” (Korinthusiakhoz írt I. levél 10,31)
Egészségünk megőrzése érdekében arra van szükségünk, hogy mértékletességet gyakoroljunk a munkában és az evésben-ivásban. Mennyei Atyánk elküldte számunkra az egészségreform világosságát, hogy azok, akik szeretik a tisztaságot és a szentséget, megtudják, hogyan használhatják bölcsen mindazt, amiről Isten gondoskodott számukra – és mértékletességet gyakorolva a mindennapi életben, megszentelődhessenek az igazság által. (Christian Temperance and Bible Hygiene, 52. o.)
Nagy gondot kell fordítanunk arra, hogy helyes szokásokat alakítsunk ki az evésben és ivásban. Az elfogyasztott étel olyan legyen, amely a legmegfelelőbb a vérképzéshez. Az érzékeny emésztőszerveket meg kell becsülnünk, vigyáznunk kell rájuk. Isten megkívánja tőlünk, hogy mindenben mértékletesek legyünk, így tegyük meg a mi részünket egészségünk megőrzéséért. Lelki tapasztalatainkat nagymértékben befolyásolja az, ahogyan a gyomrunkkal bánunk. Az egészség törvényeinek megfelelő evés és ivás segít bennünket, hogy becsületesek, erkölcsileg feddhetetlenek legyünk és hasznos munkát végezhessünk. (Review and Herald, 1902. május 27.)
Az étvágyunk, a saját ötleteink vezessenek bennünket, vagy ezek helyett az elveink? Isten iránti hűségünk sokat jelent. Ő azt kívánja mindnyájunktól, akik a szolgálatában tevékenykedünk, hogy testünket-lelkünket a legjobb egészségi állapotban őrizzük meg. Azt kívánja, hogy minden erőnket és lelki adományunkat alárendeljük isteni irányításának, s éberen és gondosan őrizzük meg, amennyire egyszerű, mértékletes szokásaink által csak megtehetjük. Mértékletesség az evésben, ivásban, alvásban és ruházkodásban: ezek vallási életünk nagyszerű alapelvei. A lelkünkbe fogadott igazság vezetni fog bennünket abban, hogyan bánjunk a testünkkel. (Bizonyságtételek, VI. köt., 374–375. o.)
Minél lelkiismeretesebben megtartod az egészség törvényeit, annál világosabban felismered a kísértéseket, annál inkább ellenállsz nekik, és annál tisztábban felismered az örökkévaló kincsek értékét. Bárcsak az Úr segítene téged, hogy helyesen használd fel lehetőségeidet és kiváltságaidat, hogy naponta új győzelmeket arass, és végül bemehess Isten városába azokkal, akik győztek a Bárány vére és a bizonyságtételük beszéde által. (Youth’s Instructor, 1886. augusztus 25.)
