„Nem vetem a szemem hiábavaló dologra, a pártoskodók cselekedetét gyűlölöm: nincs köze hozzám.” (101. zsoltár 3)
Mindnyájunknak őriznünk kell gondolatainkat, látásunkat, hallásunkat, hogy Sátán ne vegye birtokába őket, mert ezek a lelkünkhöz vezető utak. (Bizonyságtételek, III. köt., 507. o.)
Kerüljük az olvasását és szemlélését mindannak, ami tisztátalan gondolatokat sugall! Őrizzük erkölcsi és szellemi erőinket! (Bizonyságtételek, II. köt., 410. o.)
Az élvezetek legveszedelmesebb fajtája a színház (ma a mozi és a televízió). Ahelyett, hogy az erkölcs és erény iskolája lenne, mint ahogyan sokan állítják, inkább az erkölcstelenség melegágya. Ezek a szórakozások megerősítik a bűnös szokásokat és gonosz hajlamokat. A primitív énekek, buja mozdulatok és kifejezések megrontják a képzeletet és lealacsonyítják az erkölcsöket. Minden fiatalnak, aki rendszeresen látogatja az ilyen előadásokat, megromlik az erkölcsi érzéke. Országunkban semmi sem mérgezi jobban a képzeletet, és hatástalanítja a vallásos befolyást, tompítja az érdeklődést a valódi örömök iránt, mint a színházi szórakozások. (A televíziót otthoni színháznak tekinthetjük.)
Az efféle jelenetek kedvelése egyre inkább növekszik minden újabb ismétléssel, amiképpen a részegítő italok utáni vágy is erősödik a fogyasztásukkal. Az egyetlen biztos út az, ha kerüljük a színházat, cirkuszt és minden más kétes szórakozóhelyet.
Vannak olyan szórakozások, amelyek valóban áldásosak test és lélek számára egyaránt. A jó és rossz közötti különbségtételre képes ember bőséges lehetőséget talál a szórakozásra, felüdülésre olyan forrásokból, amelyek nemcsak ártatlanok, hanem építők is. A nagy Isten, akinek dicsősége felénk ragyog az egekből, és akinek isteni keze fenntartja a világok millióit, a mi mennyei Atyánk: nekünk csak szeretnünk kell Őt és bíznunk benne gyermeki hittel, s Ő elfogad bennünket fiainak és leányainak, így örökölhetjük az örökkévaló világ leírhatatlan dicsőségét. (Bizonyságtételek, IV. köt., 652–653. o.)
