„Minden féltett dolognál jobban őrizd meg szívedet, mert abból indul ki minden élet.” (Példabeszédek könyve 4,23)
A bölcs tanács így hangzik: „Minden féltett dolognál jobban őrizd meg szívedet, mert abból indul ki minden élet.” Amiképpen gondolkodik az ember a szívében, olyan ő. Szívünknek meg kell újulnia az isteni kegyelem által, különben hiába törekszünk arra, hogy tiszta életet éljünk. Aki Krisztus kegyelme nélkül akar nemes, erényes jellemet építeni, futóhomokra építi házát, amely a kísértések heves viharában biztosan összedől. Dávid imája legyen mindnyájunk kérése: „Tiszta szívet teremts bennem, óh, Isten, és az erős (igaz) lelket újítsd meg bennem!” (51. zsoltár 12) Miután elnyertük a mennyei ajándékot, egyre tovább haladhatunk előre a tökéletesség felé, mint akiket „Isten hatalma őriz hit által” (Péter apostol I. levele 1,5).
Valamit azonban nekünk is kell tennünk: akik nem akarnak Sátán csalásainak áldozataivá válni, azoknak őrizniük kell a lelkükhöz vezető utat. Nem szabad olvasniuk, hallgatniuk vagy nézniük olyasmit, ami tisztátalan gondolatokat ébreszt bennük. Ne engedjék meg, hogy gondolataik elkalandozzanak, és olyan dolgokkal foglalkozzanak, amiket a lelkek ellensége sugall. Ez azonban komoly imát és éberséget kíván. Szükségünk van a Szentlélek segítségére, maradandó befolyására, amely a menny felé irányítja tekintetünket, és hozzászoktat bennünket ahhoz, hogy tiszta és szent gondolatoknál időzzünk. Szorgalmasan kell tanulmányoznunk Isten Igéjét. „Mi módon őrizheti meg az ifjú tisztán az útját, ha nem a Te beszéded megtartása által?” (119. zsoltár 9.)
A zsoltáríró így szól: „Szívembe rejtettem a Te beszédedet, hogy ne vétkezzem ellened.” (119. zsoltár 11) Őrizzük hűségesen szemünket, fülünket, ha uralni akarjuk gondolatainkat, és meg akarjuk akadályozni, hogy a hiábavaló és romlott gondolatok beszennyezzék lelkünket. Ezt a kívánatos munkát egyedül a kegyelem ereje tudja elvégezni. (Messages to Young People, 285–286., 76. o.)
