„A szeretet hosszútűrő, kegyes, a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. Nem cselekszik éktelenül, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a gonoszt.” (I. Korinthusi levél 13,4–5)
Otthonunkban és családunkban sokat érhetünk el az önfegyelem által. Mindenki tegye mások számára a lehető legkellemesebbé az életet. Ápoljátok az egymás iránti tiszteletet a beszédben! Őrizzétek meg az egységet és a szeretetet! Sátánnak nincs hatalma azok fölött, akik az otthonukban teljesen uralják elméjüket és indulataikat. (60. kézirat, 1903)
Csak akkor lesz összhang az otthonunkban, ha Isten Lelke ural bennünket. Nem ápoljuk eléggé a szeretetet a családunkban. Ha az Úr Lelke lakozik ott, akkor hasonló lesz a mennyhez. Mindent távolítsunk el, ami megrontja a család egységét és békéjét! Ápolnunk kell a szeretetet, kedvességet és türelmet! Ha a család egyik tagja hibát követ el, a többiek legyenek iránta keresztényi türelemmel. (18/b levél, 1891)
Aki gyengédséget, türelmet és szeretetet tanúsít mások iránt, azt tapasztalja majd, hogy ugyanaz a lelkület visszasugárzik rá is. Ha Krisztus valóban kiábrázolódik bennünk, a dicsőség reménysége, akkor egység és szeretet uralkodik az otthonunkban. A feleség szívében lakozó Krisztus egyetértésben él a férj szívében lakozó Krisztussal. Együttesen igyekeznek eljutni a mennybe, arra a helyre, amelyet Krisztus készít az Őt szeretők számára. Mindig ápolnunk kell a férj és feleség, a szülők és gyermekek, a testvérek közötti szeretetet. A családban mindenkinek az a kötelessége, hogy kedvesen beszéljen és kellemes társ legyen. (The Signs of the Times, 1892. november)
Ha a családunkban szeretet uralkodik, és ezt kifejezésre juttatjuk szavainkkal, tetteinkkel és a tekintetünkkel is, otthonunk az a hely lesz, ahol az angyalok megjelennek, és megszentelik a világosság sugaraival. Szeretetünk látszódjék meg a tekintetünkön, a beszédünkön és a magaviseletünkön! (Bizonyságtételek, II. köt., 417. o.) A család minden tagja részéről gyakorolt önuralom az otthont szinte Édenné teszi. (Christian Education, 168. o.)
