A világ várakozása

„Mert minden tiérettetek van, hogy a kegyelem sokasodva sokak által a hálaadást bőségessé tegye az Isten dicsőségére.” (2Kor 4:15)

Az egyház Isten elrendelt eszköze az emberek megmentésére. Szolgálatra hívta el tagjait, és azzal bízta meg őket, hogy hirdessék az evangéliumot a világnak. Isten terve már kezdettől fogva az volt, hogy egyháza az Ő tökéletességét és erejét tükrözze a világ előtt. A gyülekezet tagjait Isten a sötétségből hívta ki csodálatos világosságára, hogy hirdessék nagy dicsőségét. Az egyház a letéteményese Krisztus kegyelmi kincseinek; végül pedig kinyilatkoztatja „a mennybeli fejedelemségek és hatalmasságok előtt” (Ef 3:10) Isten felmérhetetlen szeretetét…
 
Az egyház Isten erős vára és menedékvárosa, amelyet fenntart ebben a hűtlen világban…
 
A lelki sötétség hosszú korszakain át Isten gyülekezete hegyen épült városhoz hasonlított, amelyben az egymást követő nemzedékek alatt, évszázadról évszázadra a tiszta, mennyei tanok tárultak fel. Bármily gyöngének és gyarlónak látszik is a gyülekezet, bizonyos értelemben Isten mégis a legnagyobb figyelmében részesíti; kegyelmének színhelye, ahol készségesen nyilvánítja ki az emberi szíveket átalakító hatalmát.
 
Amint a nap sugarai behatolnak a Föld legtávolabbi sarkaiba, úgy Isten terve szerint az örömüzenet világosságának is minden emberre ki kell terjednie… Most, amikor az ellenség soha nem látott erővel dolgozik azon, hogy leterhelje a férfiak és nők gondolatait, fokozott igyekezettel kellene munkálkodnunk. Hirdessük szorgalmasan és saját érdekeink keresése nélkül az irgalom utolsó üzenetét a nagyvárosokban, az utak mentén és az ösvényeken. Minden társadalmi osztály tagjait el kell érnünk. Senki nem maradhat figyelmeztetés nélkül. Az Úr Jézus odaajándékozása az egész világot érinti, nemcsak bizonyos társadalmi rétegeket és nemzeteket a többi hátrányára. Megmentő kegyelme átöleli az egész világot. Aki csak óhajt, ihat az élet vizéből. A világ várakozik a jelenvaló igazság üzenetének meghallására.

Ellen White
Ellen White
Kevesen tudják, hogy Ellen White írásaiban a kegyelem szó (angol: grace) több mint 13 000-szer fordul elő. Ha azt vesszük, hogy életében hozzávetőleg 100 000 oldalt vetett papírra, akkor láthatjuk, hogy a szó igen fontos volt az írónő számára. Természetesen minden olyan részt, ahol a szó megjelenik, nem lehetett egy ilyen terjedelmű könyvben leközölni, azonban a legfelemelőbbek közül ki lehetett válogatni azokat, amelyek gazdagítanak bennünket az év minden napján. Kívánságunk az, hogy minden olvasó érezze át a kegyelem szónak ne csak a jelentését, hanem mindazt, amit Isten ebben elhelyezett, vagyis tapasztalja meg az isteni kegyelmet a mindennapokban. Isten áldása nyugodjon az olvasón!

Primește în fiecare zi pe Telegram devoționalul preferat. Citește mai multe aici.

Ascultă podcastul Devoționale Audio

Publicate astăzi

Versetul zilei

Urmărește Devoționalul Video

Articolul precedent
Articolul următor