A Szentlélek megszomorítása

„És meg ne szomorítsátok az Istennek ama Szent Lelkét, aki által megpecsételtettetek a teljes váltságnak napjára.” (Ef 4:30)

Ha Isten szeretetében kételkedünk, avagy ígéreteivel szemben bizalmatlankodunk, szégyent hozunk rá, és elszomorítjuk Szentlelkét… És mit gondoljon mennyei Atyánk, ha nem bízunk a szeretetében, amely arra indította, hogy egyszülött Fiát halálra adja értünk, hogy ezáltal örök életet nyerjünk? Az apostol így ír: „Aki az ő tulajdon Fiának nem kedvezett, hanem Őt mindnyájunkért odaadta, mi módon ne ajándékozna vele együtt mindent minékünk?” (Róm 8:32) És mégis, milyen sokan mondják tetteikkel, sőt szavaikkal is: „Ez nem rám vonatkozik. Talán másokat igen, de engem nem szeret Isten.”
 
A hit szaván fogja Istent, és nem azért könyörög, hogy a bekövetkező nehéz körülmények jelentőségét megértse. Sokan azonban kishitűek… A nehézségek, amelyekkel találkoznak, elválasztják őket Istentől, ahelyett, hogy ezek által közelebb kerülnének Őhozzá. Nyugtalanságot keltenek, és panaszkodnak miattuk. Ennyire hitetlenek lennének? Jézus a barátjuk. Az egész Menny munkálkodik a jólétükért, ezért félelmük és aggodalmuk megszomorítja a Szentlelket. Ne azért higgyünk, mert látjuk vagy érezzük, hogy Jézus hall minket. Bízzunk ígéreteiben… Amikor áldásáért könyörgünk, higgyük, hogy megkapjuk tőle, és köszönjük meg neki. Azután végezzük munkánkat, és bízzunk az áldásában, hogy akkor adja meg azt, amikor a legnagyobb szükségünk lesz rá.
 
A Szentlélek megszomorítása komoly dolog, pedig ez történik, amikor az ember maga kíván dolgozni, és a kereszt nehézsége vagy a szükséges önmegtagadás mértéke miatt visszautasítja az Úr szolgálatába való belépést. A Szentlélek minden egyes szívben ott szeretne lakozni. Krisztusban teljessé válnak mindazok, akik tiszteletteljes vendégként üdvözlik és befogadják a Szentlelket.
 
Küzdünk-e teljes erőnkből azért, hogy érett korúakká váljunk Krisztusban? Keressük-e az Ő teljességét, szüntelenül igyekezve elérni az előttünk álló célt, a jellem tökéletességét? Amikor az Úr népe eléri e célt, Isten elpecsételi őket a homlokukon. A Szentlélekkel megtelve, teljességre jutnak Krisztusban, és a jegyző angyal kijelenti: „Elvégeztetett!”

Ellen White
Ellen White
Kevesen tudják, hogy Ellen White írásaiban a kegyelem szó (angol: grace) több mint 13 000-szer fordul elő. Ha azt vesszük, hogy életében hozzávetőleg 100 000 oldalt vetett papírra, akkor láthatjuk, hogy a szó igen fontos volt az írónő számára. Természetesen minden olyan részt, ahol a szó megjelenik, nem lehetett egy ilyen terjedelmű könyvben leközölni, azonban a legfelemelőbbek közül ki lehetett válogatni azokat, amelyek gazdagítanak bennünket az év minden napján. Kívánságunk az, hogy minden olvasó érezze át a kegyelem szónak ne csak a jelentését, hanem mindazt, amit Isten ebben elhelyezett, vagyis tapasztalja meg az isteni kegyelmet a mindennapokban. Isten áldása nyugodjon az olvasón!

Primește în fiecare zi pe Telegram devoționalul preferat. Citește mai multe aici.

Ascultă podcastul Devoționale Audio

Publicate astăzi

Urmărește Devoționalul Video

Articolul precedentLIDERUL GRUPULUI
Articolul următorNu uita de „mulțumesc…”