A szombat szövetsége

„Megtartsák azért Izráel fiai a szombatot, megszentelvén a szombatot nemzetségről nemzetségre, örök szövetségül. Legyen közöttem és Izráel fiai között örök jel ez; mert hat napon teremtette az Úr a Mennyet és a Földet, a hetedik napon pedig megszűnt és megnyugodott.” (2Móz 31:16–17)

Amikor az Úr kiszabadította Izráel népét Egyiptomból, és rájuk bízta törvényét, arra is megtanította őket, hogy a szombat megünneplése által különüljenek el a bálványimádóktól…
 
Amikor Izráel gyermekei kijöttek Egyiptomból, hogy Kanaánba vonuljanak, a szombat volt számukra a megkülönböztető jel. Ugyanígy ma is ez Isten népének jele, amint kijönnek a világból, és belépnek a menynyei nyugalomba. A szombat az Isten és népe közötti kapcsolat jele, amely azt igazolja, hogy tisztelik Isten törvényét. Ez különbözteti meg a hűséges alattvalókat a törvényszegőktől… A világnak adott szombat egyrészt Istennek mint teremtőnek a jele, másrészt pedig Istennek mint megszentelőnek. Ugyanaz a hatalom, amely mindent teremtett, újjáteremti az embert is az isteni képmás hasonlatosságára. Azok számára, akik megszentelik a szombatot, ez a nap a megszentelődés jele. Az igazi megszentelődés nem más, mint az Istennel való összhang, az Isten jellemével való egység. Ezt az Isten jellemét tükröző elveknek való engedelmesség útján érhetjük el. A szombat az engedelmességnek is a jele. Aki szívből engedelmeskedik a negyedik parancsolatnak, az a teljes törvénynek engedelmeskedni fog. Az engedelmesség pedig megszentel.
 
Isten nekünk is örök szövetségül adta a szombatot. Akik tisztelik Isten szent napját, azok számára a szombat annak jele, hogy az Úr választott népeként ismeri el őket. A jel annak ígérete, hogy Isten megtartja szövetségét. Mindaz, aki elfogadja Isten kormányzásának jelét, isteni, örökkévaló szövetség alá helyezi magát. Az engedelmesség aranyláncához erősíti magát, amelynek minden egyes láncszeme egy-egy ígéret.
 
A tízparancsolat közül egyedül a negyedik tartalmazza a mindenható törvényadó, a Menny és Föld teremtőjének pecsétjét. Akik engedelmeskednek a parancsnak, magukra veszik Isten nevét, és elnyernek minden ezzel együtt járó áldást.
 
A szombat semmit nem veszített a jelentőségéből. Továbbra is jel Isten és népe között, és az is marad mindörökké.

Ellen White
Ellen White
Kevesen tudják, hogy Ellen White írásaiban a kegyelem szó (angol: grace) több mint 13 000-szer fordul elő. Ha azt vesszük, hogy életében hozzávetőleg 100 000 oldalt vetett papírra, akkor láthatjuk, hogy a szó igen fontos volt az írónő számára. Természetesen minden olyan részt, ahol a szó megjelenik, nem lehetett egy ilyen terjedelmű könyvben leközölni, azonban a legfelemelőbbek közül ki lehetett válogatni azokat, amelyek gazdagítanak bennünket az év minden napján. Kívánságunk az, hogy minden olvasó érezze át a kegyelem szónak ne csak a jelentését, hanem mindazt, amit Isten ebben elhelyezett, vagyis tapasztalja meg az isteni kegyelmet a mindennapokban. Isten áldása nyugodjon az olvasón!

Primește în fiecare zi pe Telegram devoționalul preferat. Citește mai multe aici.

Ascultă podcastul Devoționale Audio

Publicate astăzi

Urmărește Devoționalul Video

Articolul precedentALEASĂ
Articolul următorDARUL CURAJULUI – PARTEA 1