A keresztség szerepe

    „Eltemettettünk azért ővele együtt a keresztség által a halálba, hogy amiképpen feltámasztatott Krisztus a halálból az Atyának dicsősége által, azonképpen mi is új életben járjunk” Róm 6:4

    Krisztus a keresztséget tette a lelki országába való belépés feltételévé. Ennek a határozott kívánalomnak mindazoknak eleget kell tennie, akik az Atya, a Fiú és a Szentlélek fennhatósága alatt kívánnak élni. Akik részesülnek a keresztség szentségében, nyilvánosan kijelentik, hogy lemondanak a világról, s ehelyett a királyi család tagjai, a mennyei király gyermekei lesznek…
     
    Krisztus megparancsolja a megkeresztelteknek, sose feledjék: ünnepélyes szövetség köti őket, hogy az Úrnak éljenek. Rájuk bízott képességeiket használják fel az Ő munkájában, sohasem veszítve szem elől, hogy a negyedik parancsolat szombatjának való engedelmesség jelét viselik, mint Krisztus országának alattvalói és az isteni természet részesei. Önmagukat is beleértve, mindent át kell adniuk Istennek, miközben ajándékait az Ő dicsőségére fordítják.
     
    Akik keresztényi életük legelején az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevére keresztelkednek meg, nyilvánosan kijelentik, hogy elfogadták a felhívást: „Annak okáért menjetek ki közülük, és szakadjatok el, azt mondja az Úr, és tisztátalant ne illessetek; és én magamhoz fogadlak titeket, és leszek néktek Atyátok, és ti lesztek fiaimmá és leányaimmá, azt mondja a mindenható Úr” (2Kor 6:17–18). „Mivelhogy azért ilyen ígéreteink vannak, szeretteim, tisztítsuk meg magunkat minden testi és lelki tisztátalanságtól, Isten félelmében vivén véghez a mi megszentelésünket” (2Kor 7:1).
     
    Akik keresztség által elnyerik az Atya pecsétjét, figyeljenek e szavakra, nem feledve, hogy az Úr – rájuk helyezve kézjegyét – saját fiainak és leányainak pecsételte el őket. A mindenható és mindenütt jelenlevő Atya, Fiú és Szentlélek fogadja be azt, aki igazán szövetségre lép Istennel. Az Atya, a Fiú és a Szentlélek jelen van minden keresztségen, hogy magához fogadja azokat a megkeresztelteket, akik lemondtak a világról, és helyette Krisztusnak adtak otthont lelkük templomában. A megkereszteltek Isten családjába lépnek, és nevüket bejegyzik az élet könyvébe, amely a Bárányé.

    Ellen White
    Ellen White
    Kevesen tudják, hogy Ellen White írásaiban a kegyelem szó (angol: grace) több mint 13 000-szer fordul elő. Ha azt vesszük, hogy életében hozzávetőleg 100 000 oldalt vetett papírra, akkor láthatjuk, hogy a szó igen fontos volt az írónő számára. Természetesen minden olyan részt, ahol a szó megjelenik, nem lehetett egy ilyen terjedelmű könyvben leközölni, azonban a legfelemelőbbek közül ki lehetett válogatni azokat, amelyek gazdagítanak bennünket az év minden napján. Kívánságunk az, hogy minden olvasó érezze át a kegyelem szónak ne csak a jelentését, hanem mindazt, amit Isten ebben elhelyezett, vagyis tapasztalja meg az isteni kegyelmet a mindennapokban. Isten áldása nyugodjon az olvasón!

    Primește în fiecare zi pe Telegram devoționalul preferat. Citește mai multe aici.

    Publicate astăzi
    Articolul precedentALAMBICARE
    Articolul următorDatorie împlinită