Isten templomának biztos alapja

„Ezért így szól az Úr Isten: Ímé, Sionban egy követ tettem le, egy próbakövet, drága szegletkövet, erős alappal” (Ésa 28:16)

Az Ige a templomépítést gyakran használja fel jelképül a gyülekezet épülésének szemléltetésére… Péter mondja, amikor e templom építéséről szól: „Akihez járulván, mint élő, az emberektől ugyan megvetett, de Istennél választott becses kőhöz, ti magatok is, mint élő kövek, épüljetek fel lelki házzá, szent papsággá…” (1Pét 2:4–5)
 
Az apostolok a biztos fundamentumra építettek, az örök Sziklára. Erre az alapra helyezték azokat a köveket, amelyeket a világ bányáiból vájtak ki. Az építők azonban nem munkálkodhattak zavartalanul. Krisztus ellenségei rendkívül megnehezítették a munkájukat. Harcolniuk kellett azok vakbuzgósága, babonái, előítéletei és gyűlölete ellen, akik az ingatag alapra építettek… Azonban Isten hűséges emberei folytatták a munkát, bátran szembenéztek a fogsággal, kínzatással és a halállal. Az épület készült, szépen és arányosan…
 
Az apostoli korszak óta napjainkig sohasem szünetelt Isten templomának építése. Visszapillanthatunk a letűnt évszázadokra, és láthatjuk, hogy az épület élő kövei, mint fénysugarak világítottak a tévelygés és babona sötétségén át. Ezek az értékes drágakövek az örökkévalóságon át mindig fokozódó fénnyel fognak világítani, hogy bizonyítsák Isten igazságának hatalmát…
 
De az épület még mindig nem kész. Ránk, akik most ebben a korszakban élünk, nagy feladat vár. Az alapzatra olyan anyagot kell raknunk, amely a tűzpróbát kiállja; aranyat, ezüstöt és drágaköveket… Az a keresztény, aki hűségesen tárja fel az élet Igéjét, aki a szentség és békesség útjára vezet nőket és férfiakat, olyan anyagot helyez az alapzatra, amely mindörökké megmarad. Isten országában pedig tisztelik, mint bölcs építőmestert.
 
Isteni hatalom kíséri majd igyekezetünket, és miközben a hit karjával Istenbe kapaszkodunk, Krisztus részesít minket bölcsességében és szentségében. Így kapunk kegyelem által képesítést arra, hogy épületünket biztos alapra építsük.

Ellen White
Ellen White
Kevesen tudják, hogy Ellen White írásaiban a kegyelem szó (angol: grace) több mint 13 000-szer fordul elő. Ha azt vesszük, hogy életében hozzávetőleg 100 000 oldalt vetett papírra, akkor láthatjuk, hogy a szó igen fontos volt az írónő számára. Természetesen minden olyan részt, ahol a szó megjelenik, nem lehetett egy ilyen terjedelmű könyvben leközölni, azonban a legfelemelőbbek közül ki lehetett válogatni azokat, amelyek gazdagítanak bennünket az év minden napján.Kívánságunk az, hogy minden olvasó érezze át a kegyelem szónak ne csak a jelentését, hanem mindazt, amit Isten ebben elhelyezett, vagyis tapasztalja meg az isteni kegyelmet a mindennapokban. Isten áldása nyugodjon az olvasón!

Primește în fiecare zi pe Telegram devoționalul preferat. Citește mai multe aici.

Ascultă podcastul Devoționale Audio

Publicate astăzi

Versetul zilei

Urmărește Devoționalul Video

Articolul precedent
Articolul următor