Az élet vize

„[Ha] valaki pedig abból a vízből iszik, amelyet én adok néki, soha örökké meg nem szomjúhozik; hanem az a víz, amelyet én adok néki, örök életre buzgó víznek kútfeje lesz őbenne” Jn 4:14

Aki e világ kútjainál próbálja csillapítani szomját, csak azért iszik, hogy újból megszomjazzék. Az emberek mindenütt kielégítetlenek. Vágyakoznak valamire, ami a lelki szükségleteket elégíti ki. Csak egyvalaki képes erre. A világ szükséglete, minden nép reménysége Krisztus. Az isteni kegyelem, amelyet egyedül Ő képes nyújtani, olyan, mint az élő víz: megtisztít, felfrissít, felüdíti a lelket.
 
Jézus nem úgy gondolta, hogy ha az ember egyszer iszik az élet vizéből, az elegendő. Aki megízleli Krisztus szeretetét, az folyton többre vágyik, és semmi mást nem keres. A világ gazdagsága, tisztelete, öröme nem vo+D103nzza. Szíve szüntelenül így kiált: Többet kérek belőled! Ő, aki feltárja a lélek szükségleteit, arra vár, hogy ezt a belső éhséget és szomjúságot kielégíthesse. Minden emberi tartalék és forrás kiapad. A tartályok kiürülnek, a tavak kiszáradnak; ámde Üdvözítőnk kimeríthetetlen kútforrás. Újból és újból ihatunk, mindig oltja szomjunkat. Akiben Krisztus lakozik, annak lelkében ott van az áldás kútja, „örök életre buzgó víznek kútfeje” (Jn 4:14). Ebből a forrásból merítheti a minden szükségletét kielégítő erőt és kegyelmet.
 
Aki az élet vizéből iszik, az élet kútfejévé válik. Krisztus kegyelme olyan a léleknek, mint a forrás a pusztának; azért buzog, hogy mindenkit felüdítsen, és vág+D103yat ébresszen az elveszendőben az élet vize után.
 
A víz, amelyre Jézus hivatkozott, a kegyelemnek az Isten Igéjében való kijelentése volt… Krisztusnak az Igéjében való kegyes jelenléte szüntelen szól a lélekhez. Az Ige a szomjazó felfrissülését szolgáló örök életre buzgó vízforrásként ábrázolja Krisztust. Kiváltságunk, hogy élő, szívünkben lakozó Megváltónk legyen. Ő a belénk plántált lelki hatalom forrása, s az Ő áldásos hatása olyan szavakban és tettekben fog előbuzogni általunk, amelyek felüdítik a körülöttünk levőket. Hatásukra olyan kívánságok támadnak fel bennük, amelyek erőre, tisztaságra, szentségre, békére és arra az örömre vágyakoznak, amely nem hoz magával bánatot. Ez a bennünk lakozó Üdvözítő gyümölcse.

Ellen White
Ellen White
Kevesen tudják, hogy Ellen White írásaiban a kegyelem szó (angol: grace) több mint 13 000-szer fordul elő. Ha azt vesszük, hogy életében hozzávetőleg 100 000 oldalt vetett papírra, akkor láthatjuk, hogy a szó igen fontos volt az írónő számára. Természetesen minden olyan részt, ahol a szó megjelenik, nem lehetett egy ilyen terjedelmű könyvben leközölni, azonban a legfelemelőbbek közül ki lehetett válogatni azokat, amelyek gazdagítanak bennünket az év minden napján. Kívánságunk az, hogy minden olvasó érezze át a kegyelem szónak ne csak a jelentését, hanem mindazt, amit Isten ebben elhelyezett, vagyis tapasztalja meg az isteni kegyelmet a mindennapokban. Isten áldása nyugodjon az olvasón!

Primește în fiecare zi pe Telegram devoționalul preferat. Citește mai multe aici.

Ascultă podcastul Devoționale Audio

Publicate astăzi

Urmărește Devoționalul Video

Articolul precedentCAPETE SECI
Articolul următorFericiri post-moderne