Krisztus osztozik Atyjával a trónon

„Monda az Úr az én uramnak: Ülj az én jobbomon, amíg ellenségeidet zsámolyul vetem a te lábaid alá” (Zsolt 110:1)

Az Atya szeretete felfoghatatlan, leírhatatlan és egyedülálló. Ebből a szeretetből fakadt, hogy beleegyezzen egyszülött Fia halálába, hogy ezáltal a lázongó ember egységbe kerülhessen a Menny kormányzatával, és megmeneküljön törvényszegésének büntetésétől. Isten Fia leereszkedett királyi trónjáról, szegénnyé lett értünk, hogy szegénysége által gazdaggá lehessünk. A fájdalmak férfia lett, hogy az örökké tartó öröm részeseivé tehessen bennünket… Isten megengedte szeretett, kegyelemmel és igazsággal teljes Fiának, hogy a leírhatatlan dicsőségű országból egy olyan világba érkezzen, amelyet megcsúfított a bűn, és amelyet a halál és átok keserűsége árnyékoz be.
Mivel Jézus lejött a Földre, és köztünk élt, tudjuk, hogy Isten ismeri megpróbáltatásainkat, és együttérez velünk fájdalmunkban. Ádám minden leszármazottja tudatában lehet annak, hogy Teremtőnk a bűnösök barátja. Minden kegyelmet hirdető tanítás, minden örömről szóló ígéret, minden szeretetből fakadó cselekedet, a Megváltó földi életének egész isteni vonzereje azt hirdeti, hogy „velünk az Isten” (Mt 1:23)…
Ember volta az emberi család közösségébe vonta Krisztust, isteni lénye pedig Isten trónjához kapcsolta. Mint ember Fia, példát adott az engedelmességre; mint Isten Fia, erőt ad, hogy engedelmeskedni tudjunk… A betlehemi gyermek, a szelíd és alázatos Üdvözítő maga Isten, aki „megjelent testben” (1Tim 3:16)… „Velünk az Isten” (Mt 1:23). Ez a záloga bűntől való szabadulásunknak. Ezért bízhatunk abban, hogy erőt kapunk a Menny törvénye iránti engedelmességhez…
Az Üdvözítő felvette emberi természetünket, s ezzel olyan kötelékkel fűzte magát az emberiséghez, amit többé nem lehet széttépni. Örökre magához kötözött minket… „Mert egy gyermek születik nékünk, fiú adatik nékünk, és az uralom az ő vállán lészen” (Ésa 9:6). Fiának személyében Isten örökbe fogadta az emberi természetet, és a legmagasabbra, a Mennybe helyezte. „Az embernek Fia” az, akivel megosztja a világmindenség trónját… Krisztusban egyesül a földi és a mennyei család. A megdicsőült Krisztus a mi testvérünk. Az emberiség magába zárja a Mennyet, a végtelen szeretet Istene pedig keblére öleli az emberiséget.

Ellen White
Ellen White
Kevesen tudják, hogy Ellen White írásaiban a kegyelem szó (angol: grace) több mint 13 000-szer fordul elő. Ha azt vesszük, hogy életében hozzávetőleg 100 000 oldalt vetett papírra, akkor láthatjuk, hogy a szó igen fontos volt az írónő számára. Természetesen minden olyan részt, ahol a szó megjelenik, nem lehetett egy ilyen terjedelmű könyvben leközölni, azonban a legfelemelőbbek közül ki lehetett válogatni azokat, amelyek gazdagítanak bennünket az év minden napján. Kívánságunk az, hogy minden olvasó érezze át a kegyelem szónak ne csak a jelentését, hanem mindazt, amit Isten ebben elhelyezett, vagyis tapasztalja meg az isteni kegyelmet a mindennapokban. Isten áldása nyugodjon az olvasón!

Primește în fiecare zi pe Telegram devoționalul preferat. Citește mai multe aici.

Ascultă podcastul Devoționale Audio

Publicate astăzi

Urmărește Devoționalul Video

Articolul precedentPREA OCUPATĂ
Articolul următorCat costă două pahare de lapte?