Minden nemzet királya

Hogy megtudják, hogy te, akinek neve Jehova, egymagad vagy felséges Isten az egész Földön.” (Zsolt 83:18)

Az emberiség történelmét megörökítő krónikák úgy tüntetik fel, hogy a nemzetek fejlődése, birodalmak emelkedése és bukása az emberi akarat és vitézség függvénye, és hogy az események alakulását nagymértékben az emberek hatalma, becsvágya és szeszélye határozza meg. Isten Igéje azonban félrehúzza a függönyt, és az emberi érdekek, hatalom és indulatok minden akciója és ellenakciója mögött, fölött és által meglátjuk a végtelen irgalmú Isten munkáját, aki csendben, türelmesen viszi véghez akaratát…

Minden, a cselekvés színterére lépő nemzetnek megengedték, hogy elfoglalja helyét a Földön, hogy nyilvánvalóvá legyen, betölti-e a vigyázó és szent Isten szándékát… A nemzetek elvetették Isten elveit, és ezzel saját vesztükbe rohantak, de még így is mindig megmutatkozott, hogy végső soron Isten szándéka valósult meg minden tettükön keresztül.

Erre a leckére Ezékiel prófétát […] csodálatos szimbolikus ábrázolás tanította meg… Bizonyos számú kereket, amely egymást keresztezte, négy élőlény mozgatott… A kerekek elrendezése olyan bonyolult volt, hogy első látásra zavarosnak tűntek, pedig tökéletes összhangban mozogtak. Mennyei lények, akiket a kerubok szárnyai alatti kéz tartott és irányított, hajtották ezeket a kerekeket; felettük, a zafír trónon volt az örökkévaló Isten; és a trónt szivárvány, az isteni irgalom szimbóluma vette körül. Isten irányítja az emberi események bonyolult játékát is, miként a kerubok szárnyai alatti kéz a kerékszerű alkotmányt. Most is Ő az, aki a kerubok felett ül, s a nemzetek küzdelme és kavargása közepette irányítja a Föld ügyeit.

Hozzánk is szól azoknak a nemzeteknek a történelme, amelyek egymást követve elfoglalták kiszabott helyüket a számukra meghatározott időben… Isten ma is kijelöli a terveiben minden nemzet és minden egyén helyét… Mindenki saját maga dönt a sorsáról, és Isten mindent úgy kormányoz, hogy tervei teljesüljenek.

Ellen White
Ellen White
Kevesen tudják, hogy Ellen White írásaiban a kegyelem szó (angol: grace) több mint 13 000-szer fordul elő. Ha azt vesszük, hogy életében hozzávetőleg 100 000 oldalt vetett papírra, akkor láthatjuk, hogy a szó igen fontos volt az írónő számára. Természetesen minden olyan részt, ahol a szó megjelenik, nem lehetett egy ilyen terjedelmű könyvben leközölni, azonban a legfelemelőbbek közül ki lehetett válogatni azokat, amelyek gazdagítanak bennünket az év minden napján. Kívánságunk az, hogy minden olvasó érezze át a kegyelem szónak ne csak a jelentését, hanem mindazt, amit Isten ebben elhelyezett, vagyis tapasztalja meg az isteni kegyelmet a mindennapokban. Isten áldása nyugodjon az olvasón!

Primește în fiecare zi pe Telegram devoționalul preferat. Citește mai multe aici.

Ascultă podcastul Devoționale Audio

Publicate astăzi

Urmărește Devoționalul Video

Articolul precedentSimplu ca Isus!
Articolul următorComandant al inteligențelor cerești