Jel, amely megkülönbözteti Isten népét

„Adtam nékik szombatjaimat is, hogy legyenek jegyül köztem és őközöttük, hogy megtudják, hogy én vagyok az Úr, az ő megszentelőjük.” (Ezék 20,12)

„Amint a szombat volt a jel, amely megkülönböztette Izráelt, amikor kijött Egyiptomból, hogy a földi Kánaánba jusson, most is ez a jel különbözteti meg Isten népét, amint kijön a világból, hogy belépjen a mennyei nyugalomba. Isten rendelte el a szombatünneplést, amellyel Teremtőnk megőrzi önmaga ismeretét, s megkülönbözteti hűséges alattvalóit és törvényének megszegőit.

A szombat Jézus Krisztushoz tartozik… Mivel mindeneket Krisztus teremtett, a szombatot is Ő alkotta, s különítette el a teremtés emlékünnepeként. Őrá mutat mint Teremtőre és Megszentelőre. Kijelenti, hogy aki mindent teremtett égen és földön, és aki mindeneket fenntart, Ő az egyház feje, és mi is az Ő hatalma által békülhetünk meg Istennel. Mert Izráelről szólva azt mondta: »És adám nékik szombatjaimat is, hogy legyenek jegyül köztem és őközöttük; hogy megtudják, hogy én vagyok az Úr, az ő megszentelőjük.« A szombat tehát Krisztus hatalmának jele, hogy megszenteljen, szentté tegyen minket. És mindenkinek adatott, akit Krisztus szentté tesz. Mint az Ő megszentelő hatalmának jelét, a szombatot adta mindenkinek, aki Krisztus által Isten Izráelének részévé lesz…

A szombat mindenkinek gyönyörűségére szolgál, aki Krisztus teremtői és megváltó hatalmának jeleként fogadja. Krisztust látva benne, örömet találnak megünneplésében. A szombat rámutat a teremtés műveire mint az Ő hatalmának bizonyítékaira. Miközben felidézi az Éden elveszített békéjét, az Üdvözítő által helyreállított békéről, a Megváltó szeretetéről beszél.

A természetben minden Krisztus meghívását ismétli: »Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és megterheltettetek, és én megnyugosztlak titeket.« (Mát 11,28) A szombat az aranykapocs, amely Istent és népét összeköti, egyesíti.” (Faith I Live By [Hit, amely által élek], 33. o.)

Ellen White
Ellen White
A "Maranatha" áhítatos könyv 1976-ben jelent meg először a White Estate gondozásában, majd 2005-ben érte el a magyar olvasóközösséget Egervári Dezső fordításában. A könyv Ellen G. White ihletett írásaiból válógatva, a Krisztus viszajövetele utáni hő vágyat mutatja be, hasznos tanácsokkal és figyelmeztetésekkel összekötve.

Primește în fiecare zi pe Telegram devoționalul preferat. Citește mai multe aici.

Ascultă podcastul Devoționale Audio

Publicate astăzi

Versetul zilei

Urmărește Devoționalul Video

Articolul precedentVrei să fii liber?
Articolul următorÎntrebarea corectă