A keresztény tökéletesség

„Aki véghetetlen bőséggel mindeneket megcselekedhet, feljebb, hogynem mint kérjük vagy elgondoljuk, a mibennünk munkálkodó erő szerint.” (Eféz 3,20)

„Ha Isten lesz az erősségetek, akkor a legcsüggesztőbb körülmények között is elérhetitek a keresztény tökéletesség olyan mértékét, amelyet alig tartotok lehetségesnek. Emelkedetté lehet a gondolkodásotok, nemes céljaitok lehetnek, világosan láthatjátok az igazságot, és a tetteitek valódi jó szándékon alapulnak majd, felülemelkedve a közönséges, rút indítékokon.

Mind a tiszta gondolatokra, mind a tiszta cselekedetekre szükségetek lesz, ha el akarjátok érni a jellem tökéletességét. Míg a világgal érintkeztek, legyetek óvatosak, hogy ne az emberek elismerésére törekedjetek, ne az ő véleményük legyen irányadó számotokra. Ne a világ elvárásai szerint éljetek!

Járjatok óvatosan, ha biztonságban akartok élni, ápoljátok az alázatosságot, és tehetetlen lelketeket bízzátok Krisztusra. Isten emberei lehetnétek a szó valamennyi értelmében. A zűrzavar és a kísértések között, a világi sokaság közepette is tökéletesen megtarthatjátok lelketek független nyugalmát.

Ha naponta közösségben éltek Istennel, akkor megtanuljátok az Ő szemével látni az embereket, és kötelezettségetek, hogy áldására legyetek a szenvedő emberiségnek, készséges válaszra talál bennetek. Nem vagytok a magatokéi: Uratok szent igényt tart legfőbb szeretetetekre, életetek legmagasztosabb szolgálatára. Joga van az Ő tisztességére és dicsőségére felhasználni titeket, testeteket és gondolkodásotokat, képességetek legvégső határáig. Bármilyen kereszt hordozását is várja el tőletek, bármilyen fáradozást vagy szenvedést jelent az Ő parancsolatai szerint élni, zúgolódás nélkül el kell fogadnotok.

Sokan élnek Isten és reménység nélkül a világban. Bűnösek, romlottak, züllöttek; Sátán csapdái miatt rabszolgaságban sínylődnek. De ők azok, akiknek a megváltásáért Krisztus lejött a mennyből. Szánja és szereti őket, fáradhatatlanul munkálkodik értük, hiszen a romlás szélén állnak. Gyötrő kívánságaik, szertelen szenvedélyeik, indulataik, lelkiismeretük kárhoztatásai miatt szenvednek. A szó minden értelmében véve nyomorultak, mert már-már elveszítik az itteni életet, és nincs kilátásuk az eljövendő életre sem.” (Bizonyságtételek IV., 567–568. o.)

Ellen White
Ellen White
A "Maranatha" áhítatos könyv 1976-ben jelent meg először a White Estate gondozásában, majd 2005-ben érte el a magyar olvasóközösséget Egervári Dezső fordításában. A könyv Ellen G. White ihletett írásaiból válógatva, a Krisztus viszajövetele utáni hő vágyat mutatja be, hasznos tanácsokkal és figyelmeztetésekkel összekötve.

Primește în fiecare zi pe Telegram devoționalul preferat. Citește mai multe aici.

Ascultă podcastul Devoționale Audio

Publicate astăzi

Versetul zilei

Urmărește Devoționalul Video

Articolul precedentÎncrederea
Articolul următorAnnie Smith (1828–1855)