„Mivelhogy a gonoszság megsokasodik, a szeretet sokakban meghidegül.” (Mát 24,12)
„Isten követői elpecsételtetnek a homlokukon – ez a pecsét vagy jel nem látható, de kifejezi értelmi és lelki megállapodottságukat az igazságban: nem lehet megingatni őket. Amint Isten népét elpecsételik, és felkészültek a rostálásra, a rostálás be is fog következni. Valójában már el is kezdődött. Isten büntetései már elérték a Földet, hogy tudhassuk, mi következik.” (HNA Biblia- kommentár IV., 1161. o.)
„Gyorsan közeledik az idő, amikor nagy lesz a bizonytalanság és a fejetlenség. Sátán angyalruhába öltözik, hogy ha lehetséges, megtévessze még a választottakat is. »Sok isten lesz majd és sok úr«, fújni fog a tanítás mindenféle szele, s ránk akarják erőszakolni a fenevad bélyegét. Akik általában meghajoltak
a világ követelményei előtt, és a világi szokásokhoz szabták magukat, azok könnyebben behódolnak majd a földi hatalmaknak, mintsem hogy kitegyék magukat a gúnynak, sértegetésnek, a börtönnel és halállal való fenyegetésnek.
Küzdelem dúl majd Isten és az emberek parancsai között, s ekkor különítik el a gyülekezetekben az aranyat a salaktól. Akkor világosan meg lehet különböztetni a valódi istenfélelmet a látszattól és a hamisítványtól. Sok, ragyogásáért nagyra tartott csillag fog kihunyni a sötétben. Polyvafelhőket hord majd a szél még onnan is, ahol mi csak tiszta búzát látunk. Mindazok, akik magukra öltik ugyan a szenthely díszeit, de nem öltöznek Krisztus igazságos tetteibe, szégyenteljes mezítelenségükben mutatkoznak majd meg.” (Bizonyságtételek V., 80–81. o., magyar kiadás: 63–64. o.)
„De lesznek emberek, akik elfogadják az isteni igazságot, és ők veszik majd át azok helyét, akik eltávoztak az igazságtól… Igazi keresztény elveket valló emberek állnak a helyükre, és megbízható, hűséges szolgái lesznek Istennek, hogy valódi jelentőségében és egyszerűségében képviseljék Isten szavát. Az Úr majd úgy munkálkodik, hogy a hűtlenné váltak elkülönülnek az igazaktól és hűségesektől… A sorok nem fogyatkoznak meg. A szilárdak és igazak betöltik az űrt, amit azok hagytak maguk mögött, akik elpártoltak és hitehagyók lettek.” (97. kézirat, 1898)
