Péter létráján

„Ugyanerre pedig teljes igyekezetet is fordítván, a ti hitetek mellé ragasszatok jó cselekedetet, a jó cselekedet mellé tudományt, a tudomány mellé mértékletességet, a mértékletesség mellé tűrést, a tűrés mellé kegyességet, a kegyesség mellé atyafi akhoz való hajlandóságot, az atyafi akhoz való hajlandóság mellé pedig szeretetet.” (2Pét 1,5–7)


 
„Irányítsátok őket Péter nyolcfokú létrájához. Segítsetek nekik fellépni először a legalsó fokra, és segítőkészen biztassátok őket, hogy haladjanak fölfelé, míg elérik a legfelső fokot is. Jézus kapcsolja össze a földet a mennyel – Ő a létra, amely szilárdan a földön áll, Krisztus emberi voltában megnyilvánulva, legfelső foka pedig felér Isten trónjához, Krisztus istenségéhez. Emberi voltával átöleli a bukott emberiséget, istensége pedig Atyjához kapcsolja. Úgy menekülünk meg, ha felmegyünk a létrán, fokról fokra haladva, miközben Jézusra tekintünk, belekapaszkodunk, s így emelkedünk fel Isten Fiához. Úgy, hogy Ő lesz számunkra a bölcsesség, hit, erény, tudás, önuralom, állhatatosság, istenfélelem, testvéri jóindulat és felebaráti szeretet. A keresztény jellemben mindezeknek nyilvánvalóvá kell válniuk. »Mert ha ezeket cselekszitek, nem ütköztök meg soha. Mert ekképpen gazdagon adatik majd néktek a mi Urunknak és megtartónknak, a Jézus Krisztusnak örök országába való bemenetel.« (2Pét 1,10–11)” (Bizonyságtételek VI., 147. o.)

„Ne gondoljuk, hogy várnunk kell, míg az egyik erényt tökéletesítjük, mielőtt a másik jó tulajdonság elérésére törekednénk. Együtt kell növekedniük a szeretet forrásából táplálkozva, szüntelenül. Mindennap tökéletesíthetitek az áldott tulajdonságokat, melyek Krisztus jellemében láthatók teljességükben.” (Biblia–kommentár VII., 943. o.) „Ne terheljük túl magunkat a sok munkával, amit életünk során el kell végeznünk. Nem kívánják tőlünk, hogy mindent azonnal végezzünk el. 

Lényünk minden erejét vigyük bele a mindennapi munkába, megragadva minden értékes lehetőséget, becsüljük meg a segítséget, amit Isten ad nekünk, és haladjunk fölfelé a létrán, lépésről lépésre. Emlékezzünk arra, hogy egyszerre csak egy napon kell élnünk, hogy Isten egy napot adott, mert a mennyei feljegyzések megmutatják, mennyire értékeltük e nap lehetőségeit. Bárcsak úgy alakulnánk minden Istentől nekünk ajándékozott napon, hogy végül hallhassuk, amint a Mester azt mondja: »Jól van, jó és hű szolgám!«” (Üzenet az ifjúságnak, 46. o.)

Ellen White
Ellen White
A "Maranatha" áhítatos könyv 1976-ben jelent meg először a White Estate gondozásában, majd 2005-ben érte el a magyar olvasóközösséget Egervári Dezső fordításában. A könyv Ellen G. White ihletett írásaiból válógatva, a Krisztus viszajövetele utáni hő vágyat mutatja be, hasznos tanácsokkal és figyelmeztetésekkel összekötve.

Primește în fiecare zi pe Telegram devoționalul preferat. Citește mai multe aici.

Ascultă podcastul Devoționale Audio

Publicate astăzi

Versetul zilei

Urmărește Devoționalul Video

Articolul precedentAtinge imposibilul
Articolul următorReînnoire adevărată